Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Nyíregyháza XIX. századi történetéhez - Fazekas Árpád: Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár orvos-egészségügyi vonatkozású iratai

1831. május 30-i keltezésű a „Feljegyzése azon kegyes adakozásoknak, mellyek az ezen Sz. Nyir Egyháza Várossában felállítandó Köz Ispotályra a Város Érdemes Lakossai által tétetvén Szabó István által beszedettek." Ugyancsak gyűjtött még „Morauszky Márton uram" és „Fedor Mihály uram" is, s utóbbi megjegyezte, hogy körzetében többen inkább árpát adományoztak, kosárral vagy szakajtóval. Az összegyűjtött pénzből és „élet"-ből jött össze az a kórház-alap, amiből az építkezés költségeit, a kifizetéseket fedezték. Meglepő, hogy a Városi Kórház felépítése után is sok intézmény és magánszemély tett kórházalapítványt, illetve adományozott a kórház javára: 1836-ból származik a nyíregyházi „Casino" alapító levele a helybeli kórház számára (239 Frt 11 kr); 1840: Nyíregyháza „város közönsége a helybeli szegények ápolása céljából" eszközölt alapítványt (összeg ismeretlen); 1841: Róth Dániel városi sebész végrendeletében 233 Vfrt-ot hagyományozott a kórházra; 1846: a Jótékony Nőegylet 600 Vfrt-ot gyűjtött a kórház javára; 1847: lakosok által tett „kegyes ajánlások" 455 Vfrt (18); 1848: Hatzel Márton adománylevele 40 Frt-ról, lakosság felajánlása: 324 Vfrt (18); 1849: a lakosság felajánlása: 62 Vfrt (18); 1853: Takács Alajos seborvos a városi kórház javára egy általa tombolán nyert ezüst teakészletet ajánl fel kisorsolás végett; 1855: Zsófia (Dorottya, Mária, Jozefa) főhercegnő 500 Frt-os alapítványa; 1856: Bencze Klára 272 Frt-os alapítványa; 1857: Nyíregyháza város 1000 Frt-ról szóló alapító levele a Városi Kórház részére annak emlékére, hogy I. Ferenc József és Erzsébet őfelségéik a várost meglátogatták (1857. május 29-én). A Városi Kórház pénztára „cselekvő állásának kimutatásá"-ból(2) tudjuk, hogy 1850. június 30-án a helybeli Város Kórháza alaptőkéje: 4911.39 Vf (váltóforint)-ra szaporodott, tehát igen jelentős volt. Tekintsük most már át a Városi Kórház építkezését. Azért van erre módunk, mert „a Városi Kórház felépítésére vonatkozó összes iratok, szerződések, terv, gyűjtések és nyugták stb. 1841-ig" épségben megmaradtak.(3) A tervrajzot szívességből („társadalmi munkából") Montay István „áts mester" készítette még 1831-ben. Az építkezést Sztrelka Mátyás kőműves mester és Hmelár János kőműves pallér irányították. Velük a város képviselői két szerződést (contractus) is kötöttek: az első alku 1832. augusztus 10-én és az újabb kötés 1833. augusztus 15-én jött létre.