Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Horváth Sándor: A tiszalöki járás az új élet kezdetén (1944–1945)

képtől eltérően a tiszalöki járásban a forradalmi változások vontatottabban, több negatív árnyékolással játszódtak le. Éppen ezért jelen tanulmányom megírásában — új forrásanyagra támaszkodva — azt a célt tűztem magam elé, hogy egy járás új életkezdetén azokat a negatív vonásokat is kiemeljem, amelyek a tárgyalt időszak megyei történetét is árnyaltabbá, teljesebbé teszik. Jelen tanulmányomban azt akarom megmutatni, hogy nemcsak a régi úri világ reakciója, hanem az elmaradottság, egyesek kiskirálykodása és gátlástalansága is visszahúzó erőként hatott a demokratikus átalakulás kezdetén a gazdasági és társadalmi változásokban, az új ember és erkölcsiség kialakulásában. A döntő változásokat azonban majd csak az 1945 utáni évtizedek történetének írói mondhatják el. Jegyzetek: 1. Eötvös Károly: A nagy per — Bp. 1908. — 54—55. o. 2. Krúdy Gyula: A tiszaeszlári Solymosi Eszter — Bp. 1975. — 26. o. 3. Kollega-Tarsoly Sándor: Parasztsors megyénkben — Szabolcs-Szatmári Füzetek 4. 1956. — 12—20. o. 4. Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár (SzSzmLt.) Alispáni iratok 1906— 1907. 5. A Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai I. 200—201. o. 6. SzSzmLt. Szabolcsvármegye alispáni jelentése. 16640 — 1919. K. sz. 65. o. 7. U. o. Főispáni iratok. 157/1919. — 523/1919. 8. Nyíregyházi Magyar Nép — 1945. január 24. 9. SzSzmLt. Tiszaeszlár. XVII. 55. NB. 10. U. o. Tiszavasvári (Büdszentmihály). XVII. 12. NB. 11. U. o. 12. U. o. 13. U. o. Tiszadob. XVII. 54. NB. 14. U. o. Tiszavasvári (Büdszentmihály). XVII. 12. NB. 15. U. o.