Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Balogh István: Bél Mátyás: Szabolcs vármegye című munkájáról

BALOGH ISTVÁN: Bél Mátyás: Szabolcs vármegye című munkájáról A helytartótanács 1736. augusztus 17-én kelt leiratával felszólította Szabolcs megye közönségét, hogy a korábban már megküldött, Bél Mátyás által összeállított megyeleírásra az észrevételeit, ,,ha lennének, jegyezze fel, a javítandókat benne javítsa ki és a megküldött művet a helytartótanácsnak juttassa vissza." Azért sürgette a megyét, mert a szerző a javítások nélkül művét nem tudja befejezni addig, míg a megyék részéről a késedelmes észrevételeket meg nem kapja. A tervezett munkát a megye különleges figyelmébe ajánlotta.(l) Az ügyről további feljegyzés levéltárunkban nem található, de a leiratban jelzett megyeleírás megmaradt. Az egyik — kétségtelenül másolat — megjegyzések nélkül a Szabolcs megye levéltárában (ma Szabolcs-Szatmár megye Levéltára, rövidítve SzSzmLt) található, a másik, az előbbivel azonos szövegű — valószínűleg eredeti, némi javításokkal és pótlásokkal — az Országos Széchenyi Könyvtár (O. Sz. K.) kézirattárában.(2) A kézirat bizonyosan Bél Mátyás nagy vállalkozásának, a Magyarország teljes földrajzi—történeti leírásának, a Notitia Hungariac-nak megyénket ismertető részeként keletkezett. A levéltárnak fentebb idézett aktájából kiderül, hogy 1736-ban már készen volt, az itt levő másolatát a megye kiegészítésre megkapta, de azzal nem foglalkozott. Ez a rész, a nyomtatásban öt kötetben megjelent tíz megyeleírás (1735—1742) mellett mindmáig kéziratban van. Keletkezésének körülményeiről a szerzővel foglalkozó feldolgozások alapján csak annyit tudunk, hogy a mű tervezetét 1723-ban ismertette, utána nagy apparátussal és hivatalos támogatással is hozzáfogott az adatok gyűjtéséhez.(3) Arra sincs támpontunk, hogy az itt fordításban közölt, Szabolcs megye természeti—földrajzi viszonyait, igazgatástörténetét és úthálózatát ismertető leírás kitől származik és mikor keletkezhetett. A Széchenyi Könyvtárban levő eredeti példányban előfordul ugyan két dátum (1724 és 1728) de ezek legfeljebb az adatok gyűjtésének vagy összeállításának időpontjaira vonatkoztathatók, nem az egész leírás idejére. Az bizonyos, hogy az eredeti kézirat 1735 végén vagy 1736 elejére már végleges formáját elnyerte, és mintegy 10—11 évi anyaggyűjtés előzte meg.(4)