Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Bél Mátyás – Schemberger Ferenc: Szabolcs megye a XVIII. században. Fordította: Balogh István - Schemberger Ferenc: Pótlás Bél Mátyás Szabolcs vármegye leírása történeti művéhez

Amint olvasható helyettes perceptort, a házi pénztár kezelésére a Tason tartott közgyűlés 1688. december 20-án állított először. E hivatal hol megszűnt, hol újból felállították, mikor két perceptor volt, az egyiket a hadiadó kassza perceptorának, a másikat a házi pénztárénak nevezték, mikor pedig egyetlen ember szedte be a két pénztárt illető összegeket a hadbiztos exactoroktól és a helységek bíróitól, mindkét kassza főperceptorának nevezték. Megyei esküdteket, akiket most jurassaroknak neveznek, először a Kisvárdán 1691. április 30-án tartott tisztújító közgyűlésen rendeltek minden szolgabíró mellé, hogy a megye ügyeit jobban lehessen intézni, azóta a körülmények szerint hol kevesebb, hol több személyt választanak e tisztségre. Ezek azonban csupán másodsorban törvényszéki esküdtek és meg is kell őket különböztetni a törvényszékek elsődleges esküdteitől, akikről fentebb szólottunk. A jurrasorokat, akik ámbár az ország törvényei szerint ugyanazon esküre vannak kötelezve, másodesküdteknek nevezzük; a jelzett időtől ugyanis a megyében meghonosodott, a törvényszéki esküdtek első esküdtekként való elnevezése. A törvényszéket éppen úgy mint a közgyűléseket régi szokás szerint különböző helyeken tartották. A levéltárosnak ki jegyzése alapján az idők rendje szerint megállapíthatóan. I. Károly Róbert, I. Lajos, I. Mária, II. Károly és Zsigmond idejében Kallóban tartották. Ez derül ki az 1735. január 29-én, 1411. szeptember 12-én, 1423. április 24-én és 1424. augusztus 19-én kelt oklevelekből, később 1436. október 24-én Apagyon; 1455, május 27-én, 1466. április 22-én, 1484. május 24-én, 1491. december 5-én, 1537. február 5-én, 1539. július 29-én Karászon, 1564. január 3-án, március 27-én ismét Apagyon; 1565. április 16-án újból Karászon; 1566. március 2-án Kisvárdán; 1567. október 27-én, 1568. január 12-én utoljára Karászon, 1580. november 7-én a megye egyetemes közös akarattal úgy határozott, hogy ettől fogva az élelem szerfelett szűk volta miatt a törvényszékeket Karászról Kisvárda mezővárosba viszik át. Itt tartották meg 1589. február 27-én is, míg az 1609. május 18-án ismét Karászon tartott közgyűlés a megye közönségének egyező akaratával a törvényszék üléseit Mada mezővárosba tette át. Később úgy határozott, hogy mivel a törvényszék ülése régi időtől fogva mindig hétfőn volt, a nemesek némelyikének a távolság miatt már vasárnap útra kell kelni, egyakarattal hétfő helyett pénteken kell tartani. Ugyanezen 1609. január 5-én a Madán tartott ülésen, amikor is az elmúlt ülés határozata szerint Karászból ide jöttek, bizonyos ésszerű okokból a megszokott régi helyére, ti. Apagyra határozták meg. 1609. június '26-án valóban ott tartották a törvényszéket. De itt sem állapodtak meg