Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Adattár - Sándor Lászlóné: Balogh István (1912–) személyi bibliográfia

zadtól már jegyzőkönyvek maradtak fenn. A cikkből megismerhetjük a levéltár történetét, állományának alakulását. 202. BALOGH István: Bátky Zsigmond és a néprajztudomány. — Ethnographia. 1974. 1. sz. 124—133. 1. Ismertetést lsd. a 199. tételnél. 203. VÁRADI STERNBERG János: Utak, találkozások, emberek. (Bp.— Uzsgorod), 1974, Kárpáti Könyvkiadó—Gondolat. Ism.: Balogh István = Sz-Sz. Szle. 1974. 3. sz. 125—126. 1. 1975 204. BALOGH István: Nyíregyháza örökváltsága. Nyíregyháza, 1975. Szabolcs m. Lapkiadó. Nyírségi ny. 16 1. 11 t. (A Jósa András Múzeum állandó kiállítási vezetői.) 205. BALOGH István: A magyar paraszti életforma kialakulása. = Uráli népek. Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai. Bp. 1975, Corvina. 169—177. 1. A közfelfogás és a szóhasználat a múltban és a jelenben is általában a társadalom mezőgazdasági foglalkozású csoportjait sorolja a parasztság gyűjtőfogalma alá. Megismerhetjük a parasztság, jobbágyság szokásait, életformáját. 206. BALOGH, István: Unkarilaisen talonpoikaisen alámánmuodon kehittyminen. = Suomalais ugrilaiset. Bp. 1975, Corvina. 123— 134. 1. Címford.: A magyar paraszti életforma kialakulása. Ismertetést lsd. a 205. tételnél. 207. BALOGH István: A Szabolcs-szatmári falvak és parasztházak. = Szabolcs-Szatmár megyei földrajzi olvasókönyv. Nyíregyháza, 1975, Sz-Sz. Megyei Tanács. 105—117. 1. Szabolcs-Szatmár megye nemcsak földrajzilag osztható tájegységekre, de a településforma és lakóháztípusok szerint is. Jellemző a puszta, tanya, bokortanya. Megismerhetjük a tanulmányból egy-egy porta felépítését, építkezési módjait, berendezéseit, bútorait. 208. BALOGH István: Adatok Csenger történetéhez. = Csengeri krónika. Néprajzi és helytörténeti antológia. Molnár József 70. születésnapjára. Csenger, 1975, 147—152. 1. (Klny. is.) Csengert először 1239-ben említik egy per kapcsán. Története valószínűleg a XII. században kezdődik. Ettől az időtől közöl Balogh István érdekes adatokat. Felsorolja birtokosait, templomának, kastélyának történetét.