Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Adattár - Sándor Lászlóné: Balogh István (1912–) személyi bibliográfia

156. SZABÓ István: A falurendszer kialakulása Magyarországon. X— XV. század. Bp. 1966, Akad. K. 215 1. Ism.: Balogh István = Ethnographia. 1967. 2. sz. 298—299. 1. 157. BALOGH István: Vincze Lajos és művészete. = Sz-Sz. Szle. 1967. 3. sz. 101—103. 1. Vincze Lajos grafikus életét, munkásságát mutatja be a cikk. Vinczét illusztrátorként ismerhetjük a szépirodalmi könyvekből. Szabolcsi származású művész. Kínai utazása rányomta bélyegét művészetére. Hazánkban is és külföldön is számos kiállítása volt. 158. ROMÁN János: Források és regeszták Sárospatak település- és építészettörténetéhez a XVI—XVIII. századi mezővárosi protocollumokban. Sárospatak, 1965, ny. n. 317 1. Ism.: Balogh István = Ethnographia. 1967. 3. sz. 499—500. 1. 159. BALOGH István: Dr. Révész Imre. (1889—1967). — Alföld. 1967. 4. sz. 93—94. 1. Révész Imre a tiszántúli egyházkerület püspöke, a debreceni egyetem professzora és az MTA. levelező, majd rendes tagja volt. Balogh István ismerteti a tudós életútját, munkásságát. 160. BALOGH István: Levéltári adat a tirpák lakodalmi szokásokhoz 1846-ból. = Ethnographia. 1967, 4. sz. 568—569. 1. Posonyi János Szabolcs vármegye főorvosa leírja a tirpák lakodalmi szokásokat és kéri a hatóságokat, hogy tiltsák be a több napig tartó lakodalmakat, mert sok fiatal esett áldozatul a mértéktelen evés-ivásnak. 161. BALOGH István: A Hortobágy festője, Káplár Miklós. 1886—1935. = Élet és Tud. 1967. 10. sz. 465—468. 1. Káplár Miklós a pusztáról indult el, pályája ott is teljesedett ki. Ott nyugszik, immár 40 éve. Nehéz, küzdelmes élete volt. Nagyságát bizonyítja, hogy Móricz is méltatta munkásságát. Olyan barátai voltak, mint Medgyessy, Ecsedi, Maghy. 1968 162. BALOGH István: A Szabolcs megyei Nemzeti Bizottságok iratai. = Levéltári Szle. 1963. 1. sz. 32—45. 1. 1944—45-ben létrejött Nemzeti Bizottságoknak nem voltak kialakult ügyrendi és ügyintézési formái. így az első hónapokban iratok sem nagyon jöttek létre. A keletkezett iratok is főleg jegyzőkönyvek voltak. Ezeket az 1944—45-ben keletkezett iratokat rendezte a szerző. A rendezés során szerzett tapasztalatokról szól.