Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Adattár - Sándor Lászlóné: Balogh István (1912–) személyi bibliográfia

125. BALOGH István: Nyírbátor. = Élet és Tud. 1963. 24. sz. 750—754. 1. Az Alföldön elég kevés olyan hely van, ahol régi műemlékek, épületek maradtak meg. Ezen kevés helyek közé tartozik Nyírbátor. Balogh István bemutatja a város földrajzi adottságait, növényzetének alakulását a jégkorszaktól, történetét, műemlékeit. 126. BALOGH István: Almáskertek a Szamos mentén. = Élet és Tud. 1963. 43. sz. 1359—1363. 1. Néhány évtizeddel ezelőtt a Szamos menti népek kendertöréssel, szilvafőzéssel foglalkoztak. Ma nagy almáskertek találhatók ezen a vidéken. Az almatermelés, csomagolás váltotta fel ezeket az ősi tevékenységeket. 1964 127. BALOGH István: Maghy Zoltán képkiállítása. Katalógus. Nyíregyháza, 1964, Szabolcs-Szatmár megyei ny. 12 1. A kis füzetben olvashatjuk a festő életrajzát, művészetének elemzését, műveinek értékelését. A szerző közli a kiállított képek jegyzékét, és néhány reprodukcióját. 128. BALOGH István: A tiszavasvári református templom. = JAMÉ. 1961—1962. Nyíregyháza, 1964, Franklin ny. Budapest 65—77. 1. A tiszavasvári református templom alaprajza, stíluselemei, méretei, külső-belső formája következtében Szabolcs-Szatmár egyik legérdekesebb építménye. A XIII. században építették, de mai formáját a XVIII. században nyerte. 129. BALOGH, István: Das Einbringen des Getreides ins Karpatenbecken, im XVI—XIX. Jahrhundert. — Acta Ethn. 1964. 13. tom. 1—4. fasc. 368—402. 1. (Klny. is.) Címford.: A gabona betakarítása a Kárpátmedencében a XVI— XIX. században. A gabona betakarítása ebben az időszakban kaszával és sarlóval történt. Három munkatípus alakult ki. Az Alföldről terjedt el. 130. NAGY Gyula: A hagyományos földművelés a Vásárhelyi pusztán. Bp. 1963, Magyar Nemzeti Múzeum—Néprajzi Múzeum. 192 1. 33 t. 100 kép. Ism.: Balogh István = Ethnographia. 1964. 1. sz. 169—171. 1. 131. BALOGH István: Nyíregyháza. — Élet és Tud. 1964. 22. sz. 1026— 1031. 1. Nyíregyháza már 700 éves. A történelem során már kétszer elpusztult. Űjkori történetét 1753-tól lehet számítani. Nyíregyháza alapításáról, történetéről, fejlődéséről, bokortanyáiról szól a cikk.