Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Adattár - Sándor Lászlóné: Balogh István (1912–) személyi bibliográfia

jelezték ezt, melyek régen szorosan hozzátartoztak a település szerkezetéhez. 105. BALOGH István: Lótolvaj béklyóvágója 1848-ból. = Néprajzi KözL 1960. 1. sz. 253—254. 1. A Szabolcs megyei irattárban őriztek egy lótolvaj tói elkobzott béklyóvágót. Ez később a Jósa András Múzeumba került. Ezt a szerszámot mutatja be a szerző. 106. BALOGH István: Beregszászi Pál és a debreceni „Rajzoskola", 1819 —1856. = Műv. tört. Ért. 1960. 1. sz. 43—49. 1. (Klny. is.) II. József 1786-ban kiadott rendeletében, néhány kézműves mesterség inasai számára kötelezővé tette a rajztanulást. Kezdetben oktató hiánya miatt ez nehezen indult. Debrecenben 1813-ban jött létre, Kiss Sámuel, majd Beregszászi vezetésével. 107. RÉVÉSZ Imre: Sinai Miklós. Bp. 1959, Akad. K. 343 1. Ism.: Balogh István = Alföld. 1960. 2. sz. 120—122. 1. 108. BALOGH István: Móricz Zsigmond debreceni regényterve. = Alföld. 1960. 3. sz. 149—150. 1. Móricz Debrecenben volt diák, így számos novellája kapcsolódik a városhoz. Arról azonban kevesen tudnak, hogy halála előtt egy regényterv foglalkoztatta. Debrecen Rákóczi szabadságharc alatti életét akarta megírni. Ehhez gyűjtött anyagot, amikor Balogh István megismerkedett vele. Ezt a találkozást írja le a szerző. 109. VERES Péter: A kelletlen leány. Regény. Bp. 1960, Szépirodalmi K. 354 1. Ism.: Balogh István = Alföld. 1960. 4. sz. 111—113. 1. 1961 110. BALOGH István: Tanyák és majorok Békés megyében, a XVIII— XIX. században. Gyula, 1961, Békés m. ny. 23 1. (Gyula. Erkel Ferenc Múzeum. A kiadványai 25.) A tanulmány a Békés megyei, XIX. századi tanyásgazdálkodás kialakulását mutatja be. Meghatározza a paraszti tanyák és uradalmi majorok közötti különbséget. Részletes statisztikai adatokat ad a lakosság számának alakulásáról. 111. BALOGH István: Adatok a román pásztorok XVIII. századi alföldi legeltetéséhez. = Műveltség és Hagyomány III. Szerk. Gunda Béla. Bp. 1961, Tankönyvkiadó. 213—217. 1. Az alföldi magyar pásztorkodásban román elemek is kimutathatók. Ezzel az érdekes megállapítással kezdődik a tanulmány. Milyen tényezők utalnak erre, ezt tudhatjuk meg a cikkből.