Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Adattár - Sándor Lászlóné: Balogh István (1912–) személyi bibliográfia

Rec: Entz Géza = Műv. tört. Ért. 1959. 2. sz. 169. 1. Fügedi Erik = Századok. 1960. 430—432. 1. Kádár Zoltán = Élet és Művelődés. 1959. A kötet Debrecen műemlékeit vizsgálja. Keletkezésük történetét,, alkotóit, stílusjegyeit ismerteti. Gazdagon illusztrált, sok térkép, fénykép található a kiadványban. 93. BALOGH István: Egy bűbájos per 1715-ből. = Néprajzi Közi. 1958. 1—2. sz. 313—319. 1. 1715-ben pert indítottak Belényesi ilnna ellen. A vád az volt, hogy boszorkány, varázsló. E pernek a jegyzőkönyvét adja közre Balogh István. A per eredményéről nem maradt fenn írás. 94. BALOGH István: A soproni színház és Debrecen. = Soproni Szle. 1958. 3. sz. 250—253. 1. Debrecenben 1792-től működik színtársulat. Az épület, melyben játszanak már elavult. Felmerült a gondolata egy új épület építésének. A tervet Soprontól kérik. Ybl is készít tervet, de végül is a sopronit fogadják el. A kapcsolat Reszler István soproni színtársulata révén maradt fenn. 95. BALOGH István: Péchy Mihály és a debreceni Nagytemplom építése. = Műv. tört. Ért. 1958. 4. sz. 281—292. 1. A nagytemplom építésének története igen bonyolult. Négy fázisban épült. Péchynek az első három szakaszban volt szerepe. Több tervet is készített, de mégsem teljesen az ő alkotása. A templomot Hild János és Rabi Károly fejezték be. 96. BALOGH István: Pusztai legeltetési rend Debrecenben a XVIII— XIX. században. = Ethnographia. 1958. 4. sz. 537—566. 1. A magyar néprajztudomány egyik legkidolgozottabb ága a népi állattartás kérdése. Az állattartás két típusát, a kezes, és a szilaj állattartást elemzi a szerző. Szó esik még a Debrecen környéki határfelosztásról és a jószágcsoportok elnevezéséről is. 1959 97. BALOGH István: A nagykállói csizmadia inasok regulái 1856-ból és 1875-ből. = Néprajzi Közi. 1959. 1—2. sz. 289—292. 1. A magyar néprajzkutatás kevés gondot fordított a céhek tanulmányozására, holott ez a téma a középkorig visszanyúlik. Dokumentumai igen érdekes adatokat tartalmaznak a korabeli társadalomról, a céhek hagyományairól. 98. BALOGH István: Marhadög és orvoslása Debrecenben a XVIII. században. = Néprajzi Közi. 1959. 1—2. sz. 303—309. 1.