Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)
Adattár - Németh Zoltán: Tirpákokra vonatkozó iratok Nyíregyháza történetéhez 1755–1797
állásra kényszerülnek, egyébként pedig az árenda miatt valamennyien indulatosak. Az összes urasági terhet egyformán viselik, a porción kívül ők is ugyanazt fizetik a nemes vármegyének, mint a többiek. De .ez összeütközik azzal, hogy a községi jövedelmekből a legkisebb hasznot sem ismerik, a nélkül ,,nézik a táncot." Ez viszont nem elég. A kegyelmes uraság nem azért adott árendát, hogy azzal a porció legyen kifizetve. Az árendában a legkisebb könnyítést sem ismerik. Kérik a jótevő uraságot, hogy mindegyiküknek „aranyakat engedjen át, azaz Krigertől, a Malmokból, a Serfőzőből és más Községi dolgokból hasznot engedjen, mindenki megfizeti a Porcióját és ezáltal magán ugyancsak könnyíteni tud." A lakossággal együtt kérik, hogy kívánságuk szerint a községi malmokból egyet készséggel átengedjen nekik az uraság „vagy azt a helyet, amelyet a nemes Uraság Malmok építésére meghagyott," hogy ott tulajdon kezükkel és munkájukkal malmot építsenek. A hasznából évente befizetnek a községi pénztárba. Erre kötelezettséget vállalnak. Ha ezt megkapják, a jövőben „semmiféle indulatot" nem mutatnak. Ha kérésük nem talál itt meghallgatásra, „magasabb Felsőbbséghez" fordulnak. Ellenkezőleg pedig „a becsületes Községnek legkisebb megbántása sem lesz", de ők ellene vannak azoknak a magas jövedelmeknek, amelyek a „különbözőséget" okozzák. Ezért kérik és várják a „Magasztos Felsőbbség ... Testvéri, Jóságos döntését ..." „ ... az ősi Köznemes Lakosok és a fivérei nevében Kowats Pal Hadnagy." 3. Előforduló nevek: Kowats Pal, Kriger. Magyarizmus: Hadnagy. 4. Terjedelme: 8 folio. A tartalmilag ismertetett kérelem 1792. szeptember 28-án íródott az 5—6. folion. A címe a szöveg végén, tehát a 6. folion van, fordított állásban. Jól olvasható, cseh szövegű. Ép lapok. 5. V. A. 114 1792:3 349/3. 6. Az egyenlőtlenségre való hivatkozásnál az eredeti szövegben ez van: „ ..., mely sérelem ránk nézve, akik ősi Köznemes Polgárok vagyunk, tekintettel egyszersmind más Lakosokra, ilyen Egyenlőtlenségből ered..." „1715-ben... nemes ember egyáltalán nem lakott... a helységben." (Nyíregyháza az örökváltság századik évében, 132, szerk.: Szohor Pál.) „Az 1746-ik esztendőben armalista nemes emberek voltak Nyíregyházán: Fejér János, Bak György, Vida Mihály, Cseke György, Kereki Péter." (Lukács Ödön: Nyíregyháza szabad, kiváltságolt város története, 189.) A betelepített jobbágyokkal nemesek is költöztek Nyíregyházára, akik communitásban éltek, s néhány kedvezményt igényeltek a várostól. (írod.: Márkus Mihály: A bokortanyák népe, Budapest, 1943; Cservenyák László: Nyíregyháza örökváltsága, Nyíregyházi Kiskönyvtár 9. sz.)