Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Bél Mátyás – Schemberger Ferenc: Szabolcs megye a XVIII. században. Fordította: Balogh István - Bél Mátyás: Szabolcs vármegye

29. Szomszédos vele a közelben a Tiszába ömlő folyó úgy azon partján Panyola, amely ugyancsak a Kállayaké. Földje az előbbihez mindenben hasonló minőségű és fekvésű. III. fejezet A dadái járás Tartalom: 1. §. A járás kiterjedése és neve. 2. §. Szabolcs városa régisége és rangja. Elhíresült Szt. László országgyűlése miatt. Mostanában alig érdemli a falu nevet, lakói, fekvése. 3. §. Beszterec. A vár korábbi neve, most már szerény falucska. 4. §. A dadái járás falvai felsorolása. 1- §• Ez a Tisza mentén szélesen elterülő járás nagy kiterjedésű. Nincs benne sem olyan mezőváros, sem vár, amiről a régiek elnevezhették volna. Nevét Dada faluról vette. 2. § Egykor a megyének legfőbb városa és vára Szabolcs volt, arról a vezérről vette nevét, már akkor felépült, amikor ezt a vidéket elfoglalták a magyarok, ami a megye nevét illeti, mint előbb elmondottuk. Terjedelmét onnan is megítélhetni, hogy némelykor a királynak, az ország főurainak is szállást adott, amint olvasni lehet. Szt. László az első országgyűlést is itt tartotta. „Teremtő és üdvözítő urunk Jézus Krisztus születésének 1092-ik esztendejében, július 20-án Szabolcs várában szent zsinat tartatott a legkeresztyénibb király előlülése alatt az ország főpapjaival, apátjaival és előkelőivel, a papság és a nép tanúbizonyságával." Aminthogy a decretum is, Szt. László oklevelében a város tiszteletteljes említése is e szavakkal kezdődik: ,,A mi királyi városunk." Azt hiszszük, a várbeliek és tömegek munkájával rombolták le, azért mert már semmi nyoma nincs az épületeknek, ha az elég magasan megmaradt sáncokat nem tekintjük. Zeilerus a Magyarországról szóló leírásában Zápolyát, a Zápolyai nemzetség lakóhelyét rosszul említi, mikor összekeveri Szabolccsal. Mostanában már annyira elveszített hajdani rangját, hogy csupán egy hitványka falu őrzi a nevét. Közös a sorsa Magyarország városaival, amelyek legtöbbjét a számtalan háború a földdel egyenlővé tett, és majdnem kitörölte az emberek emlékezetéből. Most ruthén gyülevész lakja, a kincstár mellett a Patay, a Garay, a Kárándi és a Tőrös családok birtoka. Fekvése kiváltképpen alkalmas, azon kívül, hogy ezek a régi