Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Adattár - Orosz István: Tanúvallomások Nyíregyháza és Hajdúdorog XVIII. századi határperéhez

századra már inkább jellemző a puszták közösségek által történő bérlése. Ekkorra már megfogyatkoztak a magángulyák, s helyükbe inkább az állattulajdonosok közösen legeltetett nyájai léptek, mégis e tanúvallomások azt mutatják, hogy a vitás földön fennmaradt a korábbi időszakra jellemző magánjellegű pusztai legeltetés. E magánlegeltetés szükséges kelléke a korábban teleknek is nevezett szállás, -amely azonban a formai egyezések ellenére sem azonos a XVIII. században már nagy számban megtalálható paraszti, mezővárosi tanyákkal, amelyeket az Alföld egyes vidékein szállásoknak is neveztek. A paraszt-tanyák, szállások korai, állattartó formájukban is tartozéktelepülések s szerves kapcsolatban voltak a belső telken lévő gazdasági központtal és lakóhellyel. A pusztabérlő tőzsér, sőrésgazda számára a szállás volt az egyedüli gazdasági telep s a puszta a határhasználat szempontjából idegen testet jelentett annak a településnek a számára, amelyhez formailag tartozott. A perben sűrűn emlegetett Kovács-szállása, bármennyire is hasonló lehet a későbbi nyíregyházi vagy dorogi tanyákhoz, nem tekinthető ősüknek, mert egy teljesen eltérő állattartási rendszer szükséges tartozéka és kelléke volt. Ügy véljük a debreceni Kovács János és András „közföldre" épített szállása egy jellegzetes emléke a pusztai állattartásak, márcsak ezért is érdemes az alábbi következő tanúvallomásokat teljes terjedelmükben közzé tenni. A határper mellékleteként szereplő tanúvallomások a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban találhatók, Hajdúdorog város Levéltárában. Közelebbi jelzetük: V. A. 101/d—9 Közgyűlési iratok, Irregestrata, Anno 1775— 1962. Jegyzetek a bevezető tanulmányhoz 1. Hajdú-Bihar megye Levéltára (HBmLt.), Hajdúdorog város Levéltára, V. A. 101/d—9 Közgyűlési iratok, Irregestrata Anno 1775 (1762). 6. számú perirat. (Lásd a szövegközlést). 2. U. o. 1. sz. perirat. 3. U. o. 6. sz. perirat. 4. U. o. 3. sz. perirat. 5. U. o. 5. sz. perirat. 6. Rácz István: A hajdúk a XVII. században. Debrecen, 1969. 129. 1. Komoróczy György: (szerk.) Hajdúdorog története. 229. 1. 7. HBmLt. Hajdúdorog Levéltára, V. A. 101/d—9. Közgy. ir. Irreg. Anno 1761. V. ö. Lukács Ödön: Nyíregyháza szabad kiváltságos város története. Nyíregyháza, 1886. I. k. 97. 1.