Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Lekli Béla: Napkor község története a levéltári források tükrében (I. rész)

Tuth település a középkorban megszűnt, emlékét Napkor Kállósemjén felé eső „Töt" nevű földdarabja, dűlőneve őrzi csupán. Egyébként mind a Töt, mind a Tét a „tigit" = herceg török méltóságnévből származik a Töhötöm és a Tétény személynevek közvetítésével.(29) A Töt név tehát ősi magyar elemre utal ezen a területen. Töt határából valószínűleg csak egy rész kapcsolódott Napkor területéhez, más rész Kállósemjenbe vagy Kiskállóba, vagy mindkettőbe olvadhatott. Teljesen Napkor határába olvad viszont a szláv nevű Tesar birtok, amely az „ács" foglalkozást űző királyi szolgálónép lakóhelyére utalhat. Egy — a Nyírség más településében is ismert — legenda szerint a napkori ördöngös szőlős-domb onnan kapta a nevét, hogy valamikor régesrégen a környékén falu volt, amelyik elsüllyedt, eltűnt lakosaival együtt és lakói mint kísértetek visszajárnak. Az idősebbek még azt a helyet is megmutatták az állatokat legeltető gyerekeknek, ahol délben — a földre fekve és fülelve — hallani vélték az elsüllyedt falu harangjának a hangját. Ez a szájhagyomány jól megőrizte annak a valóságos ténynek az emlékét, hogy Napkorhoz egészen közel — mai határán belül — a középkorban egy Tesar nevezetű falu volt, amelyik éppen mély fekvése miatt egy, szokottnál esősebb évszak, néhány esősebb év következtében víz alá kerülhetett és lakóinak el kellett hagyni. Tesar neve a XIV. század végének több oklevelében is szerepel. Sőt egyik alkalommal Napkorral azonosítva („Napkor vagy Tesár nevű birtok".) Őrzi e kiemelt település nevét a „Tézsári" kanális elnevezés is, amelyik e területen (a „planitia Tesar"-on) visz át. A patak- (csatorna-) név és a legenda által sejttetett egykori település valóságos voltát tehát az írott emlékek egyértelműen igazolják. * * * i Napkor település nyírségi falvak között elfoglalt helyére utal a XIV. század első felében fizetett pápai tized is.(30) A szabolcsi, borsovai, szatmári esperességekhez tartozó 79 község között a 17. helyen van. 1332-ben 6, 1333-ban 5, 1334 második felében 3, 1335 I. felében 4 garast fizetett pápai tizedként. Olyan ma is jelentősebb helyek előzik meg, mint Nagykálló, Kállósemjén, Szabolcs, Tiszadada, Halász, Nyírbátor, Kisvárda, Tarpa, Máriapócs stb. De például Nyíregyháza, Vásárosnamény, Nyírmada lényegesen kevesebb adóval szerepel ugyanezeken a pápai tized jegy zekéken. Még ha e jegyzékek hézagosak is és a közölt adatokat is fenntartásokkal kell kezelnünk, akkor is bizonyos fokig ezeket az adatokat is jellemzőeknek kell tartanunk mind Napkorra, mind más településre vonat-