Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Lekli Béla: Napkor község története a levéltári források tükrében (I. rész)

káptalan oklevelének megvizsgálása után, visszaadja Ubul fia: Mihály fiának, Istvánnak és testvéreinek Napkor (Napcol), Szentmihály, Semjén és Tuth nevű szabolcsi, valamint Kér és Panyola szatmár megyei birtokokat.(12) Károly Róbertnek is több ízben meg kellett erősíteni a Kállayakat szabolcsi birtokaikban. Kijelenti, hogy mivel ő Napkort (és a többi falut) visszaadta Mihály fiainak ,,. . . ha azokat most bizonyos hatalmasok (potentes) elveszik és bitorolják, az nem a király akratából történik."(13) Egy 1312-ből származó oklevél megmutatja azt is, hogy Károly Róbert azért olyan hálás, mert a Kállayak a Csák Máté „elleni harcban vérük ontásával" szereztek érdemeket.(14) 1317-ben Mihály fia István még mindig pereli az Omodékat. Dózsa, bihari és szabolcsi ispán, a király személyének képviseletében kiküldött bíró, visszaítéli a birtokokat és a váradi káptalan embereivel elvégezteti a beiktatást.(15) Károly Róbert még az évben megerősíti Dózsa szabolcsi ispán ítéletét.(16) 1318-ban az apagyi (de Opog) István mestert tiltotta el a szabolcsi ispán Napkor (Nopcur) birtok használatától.^?) * * * Alig sikerült a Balog—Semjén nemzetség tagjainak, a Kállay ősöknek a szabolcsi, szatmári birtokaik fölötti tulajdonjogukat megszilárdítani, a több nemzedéken át megnövekedett Kállay nemzetség tagjai számára máris felmerült, hogy a belső, egymás közti tulajdonviszonyokat is tisztázzák. 1319-ben a Napkort is birtokló Mihály fiai: István mester és a második házasságából származó László és Mihály osztozkodnak meg birtokaikon: Szatmárban László és Mihály kapja Kért, István pedig Panyolát, a panyolai erdő közös használatával. Szabolcsban „Semjén, Napkor és Szentmihály birtokán a határok pontos feltűntetésével közösen osztoznak, kikötve, hogy e birtokok egyházai, legelői, erdői közös birtokok maradnak továbbra is."(18) 1325-ben már Szabolcs legnagyobb (magyar) nemzetsége, az egész Balog—Semjén nemzetség tagjai közt: a biri-i János fiai Tamás és Fábián, az Egyed fiai: Iván és Simon mesterek (kállai ág), valamint Ubul fia Mihály fiai: László és Mihály és ez utóbbi János és István nevű gyermekei (a kálló-semjéni, de egyúttal napkori ág is!) között folyik az osztozkodás. Az egész nemzetség birtokai félkörívben húzódnak a szatmári Kértől, Panyolától Bihar vármegyéig, onnan pedig a Tiszáig (Lök). „Ubul fia: Mihály fiainak jutott Szatmár vármegyében Keer (Kér), Ponola (Panyola), Szabolcs vármegyében Nagysemjén (Symyen magna),