Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Lekli Béla: Napkor község története a levéltári források tükrében (I. rész)

földesura Kállay György Erdélyországból szászokkal és oláhokkal meg népesítette, — kiknek maradékai a mostani svábok és oroszok, de már annyira elmagyarosodtak, hogy magyar nyelven kívül másként nem tudnak beszélni. A község nevének eredetéről semmit sem lehet tudni." A község határának dűlői, főbb részei: Bornyú kút, Bodzás, Rókalyuk, Golyóbis hegy, Ludas tó, Pap úr kert. Pesty Frigyesnél már sok fontos konkrét adatot találunk Napkorról, de az adatok olykor tévesek, gyakran pedig pontatlanok. A fenti két dokumentum példája jól mutatja, hogy mennyire szükséges eredeti forrásokra támaszkodva rekonstruálni a helység történetét. Napkor település honfoglalás előtti előzményei A régészet eredményei szerint a nyírségi táj kb. 6000 évvel ezelőtt — a maihoz hasonló természeti környezet kialakulása után — népesült be.(l) A Napkor község határában előkerült eddigi legkorábbi régészeti leletek a bronzkorból származnak. A Ludastó szőlőben a múlt század végén, a Piripucon századunk 60-as éveiben bukkantak nagyszámú bronzkori tárgyra. A Ludastó szőlőben előkerült Fekete János-féle lelet egy szárnyas balta töredékéből, 3 db fűrésztöredékből, 5 db különböző rendeltetésű bronzlemezből, 4 db nyitott végű kívül vonalakkal díszített karperecből, 3 db kisebb, egymásra hajlított végű karikából és ilyennek töredékéből, kardpenge töredékéből, 10 db bronzrögből, 2 db „vegytiszta ónból öntött" ép sarlóból és egy „ilyen anyagból való öntőcsapból" (unikum) áll.(2) A Piripucon(3) előkerült lelet az előbbit is messze felülmúló gazdagságával tűnik ki. E véletlenül megtalált bronzkori tárgyak egyértelműen bizonyítják, hogy az ember Napkor határát, akárcsak az egész Nyírség változatos domborzati viszonyait, igen alkalmasnak találta arra, hogy ott megtelepedjék. A magasabb dombokon meghúzódhatott, a közvetlenül mellette levő lapos, veszélytelen tavakban könnyen halászhatott, a tavak melletti mezők (füves) az állatok számára gazdag legelőt kínáltak, az erdők pedig kitűnő vadászterületet. Napkor település a honfoglalás után 1950-ben, a Nyíregyháza—Vásárosnamény közti 4 l-es műútvonal építésekor, a falu szélén húzódó egyik domb átvágása alkalmával, néhány sírra bukkantak. Az 1977-es régészeti feltárás alkalmával egy jelentős,