Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)
Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Lekli Béla: Napkor község története a levéltári források tükrében (I. rész)
A História Domus-ban a következőket olvassuk: „Mielőtt elkezdem azonban a napokri paróchia történetét leírni, tanácsosnak ítéltem idekapcsolni néhány dolgot magának a falunak a fennállásáról. Napkor igen régi település; ugyanis, ha mélyebben megnézzük magának a kettéválasztott Nap és Kor névnek a magyarázatát (etymon), akkor mi mást jelölhet, mint a nap teljességét? Az elnevezés pedig, joggal tűnik úgy, a régi (ős) magyarok által kapcsolódik ehhez a helyhez, akik a szkíták (szittyák) idején, Szabolcs vezetésével, akitől itt ez a megye is nevét viseli, ezekben a falvakban szerteszét szóródtak. Amikor ugyanis ők Ungvár várát elhagyva e falu felé vették útjukat, déli nap idején, ami a Nap legteltebb, legérettebb állapotában szokott lenni, ide érkezve, maguk, scytha jószágukkal együtt pihenni készülve, déli időben ezen a síkságon letelepedtek, hogy a hosszabb út fáradalmát kipihenjék és kifújják magukat. És innen, mivel a Nap a legteljesebb állapotban volt, az állomáshelynek a Napkor nevet adták; s nem mást jelöl, mint a Nap kora, a Nap ideje. Mivel pedig a nyájaikat legeltető pásztorok egynéhány kunyhója már akkoriban látható volt ezen a síkságon, joggal lehet következtetni, hogy ezen az igen napsütötte vidéken települést létesítenek maguknak. A szomszédos vidékekről kálvinisták, a Scythákhoz sokban hasonló rutének és valachok jönnek itt össze, ennél fogva, három-négy latin ritasu ház kivételével, kezdetben az egész falu, kisszámú ruténnel és valachhal keveredve — kálvinista volt; következésképpen az ősi egyház is, amely itt túlságosan kicsiny volt, jog szerint a kálvinistáké volt, akik mivelhogy, miként a rutének és valachok, kis számmal voltak, semmiféle Isten igéjét hirdető helyi szolgának vagy prédikátornak nem örvendettek, ezért valószínűbb, hogy vagy a kálló-semjéni, vagy az apagyi prédikátor filialistái voltak, miként emberemlékezet óta a rutének a nagy-kállói rutén parochus filialistái, a valachok pedig a kálló-semjéni valach parochus filialistái. Minthogy pedig ez a kis település kezdettől a Kállayak tulajdonát képezte, akik közül Tekintetes László, István és Ferenc urak itt élték le életüket, ezeknek az igen kegyes katholikus uraknak a tevékenysége folytán először udvari, majd a Minorita rendből való, majd az egyházi rendből való káplánok (capellani) gondoskodtak a hívő napkori római katholikusokról. Következésképpen, miután Fenséges Mária Therézia királynő és az ő fényességes fia, a fenséges Császár és Imperátor II. József, a sváb nemzetiségű lakosságot ide telepítette, a falunak 1762-ben parochust adtak, akit Michael Megyerinek hívtak; hogy a káplánság mely állomásáról, nem tudom, elég az hozzá, hogy ő az első itteni parochus, akihez a püspök a következő fiókegyházakat (filiales) kapcsolta: az apagyit, halászit,
