Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Molnár József: Csenger régi helynevei

nyok érdekeltek, de különböző családokkal való kapcsolatokra is fény derült a kutatás közben. A nagy irattömeg megijesztett, de nem rémített el a kutatástól s a rendezéstől. A nyári búvárkodás mellett alkalmam volt családtörténeti kutatásaimat alaposabb forrásanyaggal bővíteni s a Csüry Bálint és Szabó T. Attila szakavatott útmutatásával és bátorításával a határnevekkel is alaposabban foglalkozni. Az első összefoglalás 1942-ben formálódott ki, s azt nyomtatásban Pais Dezső szándékozott a Magyar Nyelvben közreadni. Sajnos 1944 őszén a cikk korrektúrája, kézirata a Franklin nyomdában volt, s a budapesti ostrom alatt a nyomda épületével együtt elpusztult. 1945-ben újra hozzákezdtem a búvárkodáshoz, s 1947 tavaszán a Magyar Néprajzi Társaságban tartott előadásomban már az új kutatás alapján szólhattam a csengeri határ kialakulásáról. Az anyagot tovább kellett bővíteni, s az elveszett levéltár nagyon hiányzott, de törmelékeimből sikerült ezt a kis összefoglalást elkészítenem. Tervezett kinyomtatása nem sikerült, de nagyon hálás vagyok Sebestyén Árpád professzornak, a kézirat lektorának, szakszerű és segítséget nyújtó bírálatáért. Ebben az átdolgozott formában adom át azoknak, akik érdeklődnek szülőföldem alaposabb megismerése iránt. Számomra nagy meglepetést tartogatott a régi határnevekkel való foglalkozás és az adatok összegezése. Kiderült, hogy a Csenkut régebben Csenke út volt, s a Csenke család lakott Csengerben (Chenke Kelemen nevű). Azt is sikerült kibogozni, hogy a Miiigaz az egyetlen határnév, amely a brebiri Melith család nevét kissé torzítva, de korabeli kiejtésben megőrizte. Azt is megtudtam, hogy a Recsigedomb Recsege (Receh, Rechege) elpusztult falu nevét rejti magában, amelyet 1271-ben illetve 1281ben Costatum nevű hellyel együtt még az Árpád-ház királyai adományoztak a Csaholyiaknak. S merész ötletre szántam el magamat, amikor egy megfejthetetlen XVII. századi határrésznevet, Jánosi felé a Kistátom nevűt ezzel a Costatummal azonosítom. Ugyanis az eddigi magyarázatok nem helytállók, sőt éppen Ricse nevével nem lehet Recheget összekapcsolni s a Costatum idegen ejtésű neve Ki stá tómmá változott a száj hagyományozott formában. Amúgy is amikor 1429-ben a Csaholyi birtokokat felsorolják így következnek a települések egymásután: Angialos, Izgeyb, Chenger-Jánosy, Thybatelke, Koztoton, Chenger, Senye stb. Ezek a helyek a csengeri határban mind előfordulnak mint határrésznevek. Azt is világossá tették előttem a kutatások, hogy Jánosi régibb egyházas település volt, mint Csenger mert a XIV. század elején az erdélyi püspök, Jánosi anyaegyháza mellett Csengerben, a leányegyházban, fakápolna felállítását engedélyezte. Kiderült, hogy a Tibota — Tiba tava,