Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Bél Mátyás – Schemberger Ferenc: Szabolcs megye a XVIII. században. Fordította: Balogh István - Bél Mátyás: Szabolcs vármegye

28. Pálca, egykor a szentmártoni uradalomhoz tartozott, most a Bar­kóczy nemzetség birtokában, akik öröklés útján jutottak hozzá. Földje a megyével összehasonlítva, nem terméketlen. 29. Döge. Várda felett egy ágyúlövésre fekszik észak felé, szűk határ­ral, amelyet gyümölcsösök, de kevés szőlő is díszítenek. 30. Veresmart. Egy ágyúlövésre, a Tisza veszi körül, valamikor Kis­várda tartománya. Környékén a föld homokos, ezért terméketlen, almás­kertéi a Tisza mellett fekszenek. 31. Kékese, az előbbihez közel, mocsarak és ingovány ok veszik körül. 32. Kanyar, a Tiszához közelebb, rosszabb földdel, almáskertéi sem mindenütt teremnek. 33. Ontelek, a másik kettővel együtt a Krucsayak birtoka. 34. Dombrád, Ontelekkel egyesítve, a Tisza áradásainak erősen kité­ve, földje homokos, nagy része a Krucsayaké. 35. Berencs, mocsarakkal körülvéve, földje szántás—vetésre alkal­matlan, mert árvizek rongálják. Valamikor a várdai uradalomhoz tarto­zott. 36. Pátroha. Nem kevésbé mocsaras határú, ez is Várdáé volt, de most többen bírják. Majdnem teljesen nemes falu, a Tiszától és Várdától egy mérföldre. 37. Ajak. A Tisza mellett és Várdához közelebb valamikor annak tar­tományához számították. Most ruthén nép lakja. 38. Anarcs, szegényes, mivel homokos határral, a Vay nemzetség birtoka. 39. Baka, nem éppen terméketlen földnek örvend, kies erdők és gyü­mölcsösök díszítik, a Senyeyek és a Csobajiak birtoka, Várdától egy mér­földre. 40. Gyulaháza, imitt-amott kedvezőtlen talajú, mert a földalatti víz­árak károsítják, ahol ezek feltörnek a vetés és a legelő kivész, pedig úgy látszik, hogy a föld felszíne hátasabb, fekvését mégis csalónak mutatják. Az itteni tölgyesek valamiféle ismeretlen hiba miatt, kevesebb makkot te­remnek, mint másutt. A falu több birtokos közt oszlik meg. 41. Karász. Az előbbi szomszédja, de annál szerencsétlenebb, mert kóbor ruthén népség szállotta meg, pedig földje és erdeje révén nagyon alkalmas lenne a földművelésre. Nagy részéhez a Sennyeyek tartják jo­gukat. 42. Tass. Dísztelen mezőváros, aligha lehet elhinni, hogy az idők vi­szontagságai által süllyedt le faluvá. Az bizonyos, hogy földje jó, amilyen tág, olyan termékeny, de nagyobb részét ruthének, az emberiség söpredé­ke hanyagul műveli. Makkos erdeje igen jövedelmező. Egykor Kisvárdá­hoz tartozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom