Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Gyarmathy Zsigmond: A közigazgatás megindulásának történetéhez Szatmár megyében (1944–1945)

Az instrukciók megfeleltek a lehetőségeknek és alkalmasak voltak arra, hogy a főispánok, mint a kormány képviselői rugalmasan, öntevékenyen vegyenek részt a közigazgatás újjászervezésében, ezáltal az élet megindításában is fontos szerepet játszhassanak. A belügyminiszter előterjesztésére a miniszterelnök az 1250/1945. M. E. K. sz. rendeletével dr. BALOGH Istvánt nevezte ki 1945. április 28-án Szatmár Ugocsa és Bereg megyék főispánjává, a közellátási miniszter előterjesztésére pedig a kormánybiztosi teendőkkel is megbízták. A törvényhatósági bizottság Mátészalkán május 19-én rendkívüli ülésén iktatta be tisztébe az új főispánt, aki pártállása szerint a Nemzeti Parasztpárthoz tartozott. Kinevezésében, s egyúttal Erőss főispáni megbízatásának a szatmári részekre vonatkozóan történt felmentésében a Nemzeti Parasztpárt propozíciója szerepet játszhatott, hiszen a felszabadított területeken addig a pártnak csak egy főispánja volt. Dr. Balogh István eredeti foglalkozása szerint történész—néprajztudós a Debreceni Déri Múzeumban betöltött állását cserélte fel — nem kis részben Erdei Ferenc és Veres Péter ráhatására hallgatva — előbb Szatmár megye, majd 1946. január 18-ával Hajdú vármegye főispáni tisztségével.(30) A törvényhatósági bizottság rendkívüli ülését — a már említett napon — felfüggesztették, és öttagú küldöttség, valamennyi egy-egy pártot képviselve hívták meg dr. Balogh Istvánt a közgyűlési bizottság ülésére, hogy foglalja el főispáni tisztét és vegye át a közgyűlés elnökségét. A köszöntések után az új főispán elmondta székfoglalóját, majd a munkát folytatták. Napirenden lett volna akkor még a vármegyei rendőrség tiszti és tisztviselői karának a megválasztása, melyet azonban a főispán a törvényhatósági bizottság 21 tagjának a kérésére levett a napirendről, mert a csaknem két hónapos késéssel megjelent 1690/1945. M. E. sz. rendelet a csendőrség feloszlatásáról és az 1700/1945. M. E. sz. rendelet a Magyar Államrendőrség felállításáról nem volt ismeretes a bizottság tagjai előtt, így annak intézkedéseit a pártok képviselői a bizottság ülése előtt nem tudták figyelembe venni. A következő napirend során elfogadták, hogy azoknak a tisztviselőknek, akiknek a kinevezését már a pártok elfogadták, de nem rendelkeztek megfelelő képesítéssel, képesítés alóli felmentésüket utólagosan, csak majd megválasztásuk után fogják kérni.(31) A 401/1945. M. E. sz. rendelet február 23-ától teljes jogkörrel ugyan, de ideiglenes pénzügyigazgatóság megszervezését mondta ki Mátészalka székhellyel. Májusban Papp Ignáczot, a szatmárnémeti állami népiskola egykori igazgatóját 56/1945. M. E. rendelettel tanügyi előadóként megbízták vármegyei népiskolai kerület vezetésével. Helyét később a vallás és közoktatásügyi miniszter 55232/1945. sz. rendeletével dr. Papp Gergely görögkatólikus kanonok vette át.