Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Orbán Sándor: Tanyaközpontosítási kísérlet a felszabadulás után Szabolcs-Szatmár megyében

nagyüzemek kialakulásával — bármily paradoxul hangzó is — átmenetileg bizonyos szóródás irányába mutattak. Bár lényeges átalakuláson ment át a központosítás egyedül üdvözítő elve és az ismét összeférni látszott a tanyai népesség hagyományos és újabb organikus mozgási vonulatainak tudomásulvételével, vagy jobb esetben támogatásával, mégis SzabolcsSzatmár megye, s különösen Nyíregyháza tanyáinál ez mit sem segített a kérdés megoldásában. De problematikus volt a beavatkozás módja másrészt azért is, mert — és ez talán még az előbbinél is jobban kitűnt — mind az eredeti, mind a módosított koncepcióhoz képest hiányoztak és egyre jobban hiányoztak a megvalósítás gazdasági—anyagi feltételei. E feltételek hiánya oly mérvű lett, hogy teljesen illuzórikussá vált a propaganda szférájában egyébként is eltúlzott lehetőségek beváltása. Nyomban jelezni kell azonban, hogy e hiány előidézése nem valamiféle akaratlagos elhatározás kérdése, hanem az egész népgazdaság helyzetének fejlődésének folyománya volt. Mindazonáltal a Szabolcs-Szatmár megyében lezajlott tanyaközpontosítási kísérlet sem hagyott maga után aránylagosan kevesebb pozitív nyomot, mint az ország egészében.(87) Mégsem elsősorban ezek, hanem a hozzájuk kapcsolódó óriási feltáró munka és a nem kevés tapasztalat segített hozzá amaz organikusabb fejlődési út kialakításához, amelyen az országoson belül Szabolcs-Szatmár megyében is sajátszerűen oldható meg .az immár egykori rangját vesztett tanyaprobléma. Jegyzetek: 1. Párttörténeti Intézet Archívuma (továbbiakban: Pl Arch.) 276. f. 2/8/18. Tanyai település elvi szempontjai. (Kelt nélk.) 2. 1300/1949. sz. Korm. r. Magyar Közlöny, 1949. febr. 12. 3. Űj Magyar Központi Levéltár (továbbiakban: UMKL.) Építési és Közmunkaügyi Minisztérium iratai 9991/1950. Az 1949. jún. 14-i minisztériumi körlevél szerint a kijelölés a 630/1949. Korm. sz. r. alapján történt és az ország valamennyi külterületét figyelembe véve 244 tanyaközpontot tartalmazott. Szabolcs és Szatmár megyéknek egy része, benne 5 kijelölt tanyaközponttal (Aradvány, Folyás, Nagybagota, Nagyszilágy és Tamási — Nyíradony, Polgár, Űjszentmargita anyaközségekkel) az 1950. évi új megyei beosztással Hajdú-Bihar megyéhez került. 4. Magyarország helységnévtára, 1962. Bp. 1963. 825—837. old. 3 községből (Fülöp, Ömböly és Tiszabüd) az első Hajdú-Bihar megyéhez került, az utolsó pedig 1950 után újra egyesült Büdszentmihállyal.