Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - László Géza: Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék népkönyvtárügye a Horthy-korszakban

E 29 könyvtár összes kötetszáma: 5289. Igénybe vették: 2569-en. A kölcsönzött kötetek száma: 3686, ebből gazdasági tárgyú volt: 1627. A felsorolt adatok segítségével végzett számításokból az alábbiakat tudjuk meg. A kikölcsönzött könyvek 44 százaléka szak, 56 százaléka szépirodalom. (Annak ellenére, hogy a szépirodalom az összállománynak csak 17—23 százalékát tette ki.) Egy olvasó átlagosan 1,43 kötetet olvasott el 1934-ben. A kölcsönvevők könyvvel való ellátásának mutatója 2 volt, vagyis az összállományból 2 kötet jutptt egy olvasóra. 1965-ben Magyarország községeiben ez az arányszám: 6,4 volt.(64) A közművelődési népkönyvtárak használatáról is vezettek helyi statisztikát, sajnos sokszor hiányosan. Ennek a gazdasági népkönyvtárakhoz hasonló kölcsönzési nyilvántartás felelt meg.(65) A fennmaradt adatok igen alacsony igénybevételt mutatnak. A kötetforgalom országosan 1932— 1933-ban volt a legmagasabb: 2,3 százalék, aztán visszaesés tapasztalható.(66) A hivatalos művelődéspolitika ezt azzal magyarázta, hogy a lakosság a könyvtárakban levő köteteket rövid idő alatt elolvasta. Hogyan fogadta Szabolcs vármegye a közművelődési népkönyvtárakat? 1927-ben a vármegyei iskolán kívüli népművelési bizottság elnöke arról számol be, hogy számos községben van könyvtár, de kevés helyen forog közkézen.(67) Egy évvel később, a vármegye alispánja jelentésében a lakosság könyvtárakkal szembeni nagy rokonszenvéről, és a könyvek állandó keresettségéről tudósít.(68) Pontos statisztikai adat csak két évből áll rendelkezésünkre. 1940-ben a közművelődési népkönyvtárak 6601 olvasót, és 20 871 kikölcsönzött kötetet számláltak a vármegyében.(69) Egy olvasó átlagosan 3 kötetet használt. 1942—1943-ban már 13 565 az olvasók, 32 140 a kikölcsönzött(70) és 2 kötet az egy olvasó által átlagosan olvasott könyvek száma. 6. A könyvtárak tárgyi és személyi feltételei A gazdasági népkönyvtárak tárgyi és személyi feltételeire a korábban már említett felmérésből és e könyvtárak kezelési szabályzatából(71) kapunk választ. A Földművelésügyi Minisztérium népkönyvtári adományának igényléséről a községek képviselőtestületi gyűlésen határoztak. Ezzel egyidejűleg kijelölték a könyvtár kezelőjét és vállalták annak elhelyezését. E határozat törvényerőre emelkedése után az alispáni hivatalon keresztül jutott el rendeltetési helyére. A minisztérium ugyanis csak olyan helyre küldött könyvtárat, ahonnan az előbbi képviselőtestületi jegyzőkönyv egy