Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - László Géza: Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék népkönyvtárügye a Horthy-korszakban

át. Ennek lényege, hogy e könyvtárak állományát két részre osztották. A szakirodalmi anyag képezte a törzsanyagot, amely mint törzskönyvtár állandóan a helyén maradt. A szépirodalmi könyveket pedig évenként, mint vándorkönyvtárat szállították tovább a könyvtárral nem rendelkező településekre, mivel ennyi idő alatt egy-egy falu lakossága elolvashatta azokat. A minisztérium ezt, csak a pillanatnyi gazdasági helyzet által diktált átmeneti megoldásnak szánta. Tervbe vette a törzskönyvtárak szépirodalmi művekkel való kibővítését, de a háború miatt ez nem valósulhatott meg. Vármegyénkben is szerveztek a még könyvtárral nem rendelkező helységekben törzs- és vándor könyvtárakat. így 1936-ban 1246 könyvből alakítottak ki 25—30 kötetes törzskönyvtárakat, amelyek a legfontosabb szak- és kézikönyveket tartalmazták.(30) Szabolcsban a népművelési bizottság 1938-ig 71 könyvtárat szervezett, 58 községben pedig megalapozta a könyvtárat legalább 1 sorozat könyvvel.(31) Ez utóbbiak voltak a törzskönyvtárak. A későbbi évekből rendelkezésre álló adatokat tekintsük át a következő táblázatban:(32—36) A gyarapított könyvtárak „, _ „. . Ev OJ , , , gyarapított Megjegyzés szama es xipusa , . , kötetszám 1938/39 5 községi kis, 2 vándor 1115 gyarapítás 1939/40 1175 részben gyarapítás részben új könyvtárak létesítése 1940 1444 gyarapítás 1941 3190 részben a bizottság részben a kultuszminisztérium gyarapítása 1943 3000 gyarapítás Az itt felsorolt adatok hűen tükrözik a népkönyvtárak fejlesztésére irányuló törekvést. A korabeli alispáni jelentés szerint pl. már a törvényhatóság minden községében van legalább egy harminc kötetes könyvtáralap(37) — törzskönyvtár.