Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)
Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - László Géza: Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék népkönyvtárügye a Horthy-korszakban
szakban a Salamonbokori Ifjúsági Levente Egyesület kapott először gazdasági könyvgyűjteményt a megyében (1926. IX. 20-án).(20) A telepítések 1926 és 1937 között zajlottak le. A gazdasági helyzet romlásával párhuzamosan csökkentek a minisztérium népkönyvtári adományai. 1936-ban 500 darab 36 illetve 37 kötetes, 1937-ben 1000, egyenként 42 kötetből álló könyvsorozatot osztott szét az országban. Az 1937/1938. költségvetési évben 18 358 művel bővítette a már meglévő könyvtári állományát.(21) Ebből Szabolcs vármegyének 13 darab 36, 1 darab 37, és 19 darab 42 kötetes sorozatot juttatott.(22) 1937-ben a megye gazdasági népkönyvtárral való ellátottsága a következő volt:(23) 36 kötetes könyvtár 13 db 37 kötetes könyvtár 1 db 42 kötetes könyvtár 19 db 52 kötetes könyvtár 5 db 100 kötetes könyvtár 6 db 150 kötetes könyvtár 23 db Összesen: 67 db A 67 adományból 55-nek tudjuk a részletesebb adatait (ld. 1. sz. mell.) Ez évben a vármegye 134 községe közül még 75 nem rendelkezett gazdasági népkönyvtárral. A földművelésügyi miniszter az adományozandó népkönyvtárak számát úgy határozta meg, hogy megyénként felmérte a lakosságot és 5000 őstermelőre tervezett 1 könyvgyűjteményt. Érdekes összehasonlítani a rendelkezésünkre álló 1930. évi összesítés(24) alapján Szabolcs és a többi vármegye népkönyvtárak iránti érdeklődését. E forrás szerint Szabolcsban 49 gazdasági népkönyvtár kiosztását tervezték. Huszonhatot az irat keletkezésének időpontjában már leküldték és még 23-at tudnának juttatni, de eddig csak 4-et igényeltek. Ezzel szemben az iparosodottabb, városiasabb területeken az érdeklődés sokkal nagyobb volt. Pl. Pest—Pilis— Solt—Kiskun vármegyében már eddig is 7-tel osztottak ki többet a tervezettnél, de még mindig kérnek 40-et. Csongrád megye 8-cal kapott többet a számára arányosan megállapítottnál (eddig 45-öt), de még 16-ot igényel. Mi lehet ennek az oka? Az ipar és város közelsége miatt kialakult más életforma, a szegények olyan rétegei, akik a kultúra alkotásaihoz aránylag közelebb állnak, könnyebben hozzáférnek. Ezt támasztja alá az is, hogy az intenzívebb érdeklődést mutató megyéknek olyan községeiből jött a kérvények egy része, ahol már addig is volt könyvtár. így Pest—Pilis—Solt— Kiskun megyéből 19, Csongrádból 15, Szabolcsból 3 ilyen igény érkezett. A könyvtárak iránti érdeklődés a későbbiekben sem. változik. 1937-ben, a
