Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Bél Mátyás – Schemberger Ferenc: Szabolcs megye a XVIII. században. Fordította: Balogh István - Bél Mátyás: Szabolcs vármegye

1. Legelsőbben a Tisza, északról Naménynál lép be a megyébe, innen különböző irányokban kanyarogva, Zemplén és Borsod megyékkel a megye állandó határát alkotja. Kis- és Nagyvarsány, Gyüre, Aranyos, Kopócsapáti, Cserepeskenéz, Őrmező, Ladány, Endes, Benk és Mogyorós keleti szélét öntözi. A szemben levő parton pedig Telek, Szalóka, Eszeny falvakat érinti. Aztán dél felé fordulva, mossa a keleti oldalán levő falvakat, Szentmárton, Zsurk, Bezdéd, Tuzsér, Komoró, Dombrád és Ontelek földjét. Innen mocsárban terjeng Bérceiig, elfolyik Gáva, Vencsellő, Balsa, Szabolcs — innen vette a megye a nevét —, Rakamaz, Eszlár, Lök, Dada és Dob mellett. Innen mocsaras mederben folytatja útját Polgárig, Csegéig és az utolsó szabolcsi faluig, Egyekig. E tájon Borsod felé elterül és a szabolcsi tájat szánva-bánva elhagyja. Több átkelőhely van rajta, de az egész szakaszán nincsen híd, helyenként csak rév, s gázlókon lehet átkelni a folyón. Északról kezdve az első Aranyosnál Bereg felé. A második Zsurknál, annak, aki Ungba szándékozik, a harmadik Veresmartnál és Leányvárnál a Zemplénbe vezető úton. A negyedik innen Kenézlőnél, Zalkodra és Vissre, e két szabolcsi szigetközi faluba, ötödik Rakamaznál, a híres tokaji rév, a hatodik a taktaközi átjárás. Végül Polgárnál és ez alatt Csegénél, mindkettő Borsod felé. 2. Takta. A Tiszának ez a sekély nyugati ága, tespedő vize a zempléni patakokkal nevekedik. Tokaj alatt szakad ki, enyhe lejtéssel kanyarog, hossza két magyar mérföld, aztán a Zemplén megyei Luc felett egyesül a folyóval. Az általa körülvett tájat Taktaköznek nevezik és néhány faluval, mint Tiszaladány, Tardos, Csobaj, Báj, Prügy és Taktakenéz jeleskedik. 3. Hortobágy. Ez is a Tisza ága, kelet felől, inkább csapadékvizes mocsarakhoz, mint folyóhoz hasonlít. Dobnál szakad ki a Tiszából csodálatos tekerületekkel, mocsaras tájat alkotva, ingoványos mélyedésben egyesül ismét a Tiszával. 4. Szamos. Szatmár megyéből jön át, mielőtt a Tiszába ömlene, túlfelől Kér és Szamosszeg, innen Semlyén és Panyola falukat öntözi. Bővelkedik a Tiszában is honos halakban. 5. Kraszna. Mocsaras folyó, miután Szatmár megyét elhagyta, Szabolcsot alig érintve, Olcsvaapátinál ömlik a Tiszába. 6. Kösely, 7. Kadarcs és 8. Kék-Kálló, mind mocsaras folyók, a mezőket posványossá teszik. Ezek voltak a folyók, a mocsarakat és lápokat, ezek közt főleg Verébsárt, számbavenni nehéz, azért említésüket falujuknál tesszük. Sokfelé találhatók sziksós tavak is, ezeket, mikor rájuk sor kerül gondosan számbavesszük. 5. §. Egyébiránt a megye halakbani gazdaságát a vizek bősége alapján is