Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Nyíregyháza XIX. századi történetéhez - Fazekas Árpád: Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár orvos-egészségügyi vonatkozású iratai

Eljárásunkróli körülményes jelentés annak idejében beadandó lészen." Ezen, időrendben 3. cholera-járvány után továbbra is napirenden volt a Városi Kórház fejlesztésének ügye. Ennek bizonyítéka a következő két okmány.(24) A Nyíregyházi Cs. K. Szolgabíró 1858. február 17-én küldte meg 1241/1858. sz. alatt a Cs. Kir. Megyei hatóság (Nagykálló) leiratát a polgármesteri hivatalhoz: „ . . . Nyíregyháza Városi, sok költséggel egybekötött Ispotálya viszonyaira nézve legfelsegélőbb körülmény az lenne: hogy ha az egész járás közösen ható erejével helyébe egy nyilvános s általában a járással közös Ispotály hozattatnak létre..." Az 1859. november 18-i Tanácsülési Jegyzőkönyvből kiderül, hogy az ügyet Tregjár Pál polgármester, Bodnár István, Terstyánszky Sámuel tanácsnokok, Dr. Meskó Pál és Takáts Alajos meghívott orvosok valamint Palánszky Samu főjegyző jelenlétében tárgyalva a következő határozatokat hozták: ,,1-ször Nyíregyházi irgalom ház 12 ággyal telljesen felszereltessék, a beteg szobák kipadoztassanak, az ajtó és ablakhiányok ki javíttassanak, hogy a kórház udvara élő sövénnyel látassék el, hogy a betegekhez egy rendes ápoló alkalmaztassák — hogy ezen költségek vagy jótékony adomány oztatás útján fedeztessenek vagy pedig jövő évi költség vetésben vétessenek fel ezek költsége. 2-szor Bejelentik, hogy a járási Kórház alakítása tárgyában határozattá lőn, hogy a kösségekre kivetendő adó pótlék útján vétessék eszközlésbe, s a tervek és költségvetések készíttessenek el." Az 1833-ban létrehozott Nyíregyházi Városi Kórház első 3 évtizedének történetét azzal zárhatjuk (II.), hogy a Járási Kórházzá való fejlesztés terve sohasem valósult meg. Ebben döntő szerepe volt az akkori megyeszékhelyen, Nagykállóban 1863-ban felállított ún. Szükség Kórház dinamikus fejlődésének. Tudjuk, hogy ezen intézmény 1874-től kezdve már Szabolcs Megyei Nyilvános Közkórházként működött és ágylétszáma 84re emelkedett. Nyíregyháza megyeszékhellyé válása után, 1876-tól pedig egyre inkább új kórház építésének terve merült fel Nyíregyházán. A Nagy kallói Kórházi Választmány 1894. évi február 9-i jegyzőkönyve szerint a nagykállói megyei kórház szükséges és nagy költséget igénylő javításait már éppen azért nem végzik el, mert „a jelenlegi tervben lévő nyíregyházi kórház" mielőbbi megvalósításában bíztak. 1899. november 20-án kezdte működését a 3 év alatt felépült új Erzsébet-közkórház Nyíregyházán, s 1901-től kezdve az átalakított Városi Kórház 100 ágyas „Városi Szegény- és betegmenház" lett. Az épület egy része ma 5. számú Napköziotthonos Óvoda (Rákóczi u. 59.).