Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Nyíregyháza XIX. századi történetéhez - Fazekas Árpád: Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár orvos-egészségügyi vonatkozású iratai

cholera-járvány (II.). A Nyíregyházi Városi Kórház szempontjából az 1854. évi járvány volt jelentős, mert ekkor elhatározták 12 ágyas cholera kórház felállítását ezen intézményben, amely végül alapja lehetne egy nagyobb Járási Kórháznak a későbbiekben. Tekintsük át azt a Bizottmányi Jegyzőkönyvet, amely 1854. november 29-én intézkedett a cholera kórház létesítéséről:(23) „Tárgy: A Cs. Kir. Nyíregyházi Szolgabírói hivatal útján a Nagy Tekintetű Cs. Kir. Megye hatóságnak 1316 pres 854. sz. alatt közlött azon rendelése, melly szerint a Mgos Helytartósági osztálynak Nov. 13-ról 6398 sz. a. rendelkezése folytán Cholera Kórháznak és pedig Nyíregyháza városában 12 ágyat magába foglalónak föl állítása rendeltetik — megemlítettvén ebben azon eszme is, miszerint ezen kórház lehető alapja leend egy járási kórháznak. Jelenlévők: Újhelyi Róbert szolgabíró, Tregjár Pál polgármester, Bodnár István, Terstyánszky Sámuel tanácsnokok, Meskó Pál városi fő-, Takács Alajos városi alorvos, Szabó Dávid járási orvos, Palánszky városi főjegyző. A Bizottmány a felolvasott felsőbb rendelésből meg értvén azt, miszerint a magas Kormány a közegésség fenntartása tekintetéből — az annyira veszélyes Cholera láznak elejét veendő — első intézkedései által atyáskodását újólag is tanúsítja akkoron, a midőn a Cholera kórházak megalapítására intézkedéseket tőn. De megértvén azon felsőbb rendelésből azt is, miszerint ezzel egyetemben szinte talp köve terveztetik letétetni egy jövendőbeli „járási Kórháznak" — áthatva érzé magát azon magasztos eszmétől miszerint alkalom nyújtanék neki a szenvedő emberiség iránti részvétet szélesebb alapokon tanúsíthatni, s ennél fogvást szenvedéseinek enyhítésén munkálkodhatni, — örömmel néz tehát elébe ezen eszme valósulásának „nagyobbszerű járási Kórház alapítása", annál inkább, mert akkor a jelenleg helyben létező és a város tulajdonát képező Szegények Háza elégséges leend az általa eddig is ápolt helybelieknek és leginkább az idegeneknek még nagyobb számbani befogadására kik itt a távolból nagy számban öszsze seregelvén s általában hazátlan s tökéletesen vagyontalan nyomorékokból állván — ezekre nézve már is kívánatos lenne ily nagyobb kiterjedésű beteg ápolda készítése, — nehogy ezek az emberek baráti segély, ápolás s kellő ellátás hiánya miatt inségtellyesen kéntelenítetsenek orvosi ápolás nélkül betegségükben sinlődni. Mindezen eszméknél fogva tehát örömmel néz azon kórház létesítésének elébe, s a városi szegények házát, mellyet a körülmények s az elke-