Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Nyíregyháza XIX. századi történetéhez - Fazekas Árpád: Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár orvos-egészségügyi vonatkozású iratai

Már előbb említettük az épület belső tagozódását, s itt most utalunk arra, hogy a 4 betegszoba fűtését hygiénikus módon 4 boglya-kemencével oldották meg, amelyeket a közös előtérből kezeltek. A kórház létesítésének szükségességét illetve az építkezést is több tényező akadályozta vagy elősegítette. Feltétlenül igényelte a Városi Kórházat a lakosság imponáló gyarapodása: a háborúk és pestis-járvány ok (1738—42. években) miatt elnéptelenedett és ezért 1753-ban újratelepített (impopulatio) Nyíregyházán ugyanis 1833-ban a táblázatos kimutatások szerint már 15 898 ember lakott!(3) 1831-ben nagy cholera-járvány pusztított a városban (II). és ez nyilván előmozdította a kórház létesítésének gondolatát. 1832. augusztus 11-én pedig olyan szörnyű tűz volt főleg a Debreceni, a Rózsa és a Csillag utcákban, hogy 135 ház leégett, ami nyilván sok család anyagi romlását is jelentette. Nem volt közömbös végül a fejlődés szempontjából, hogy 1837. augusztus 11-én királyi rendelettel Nyíregyháza privilegizált város lett. A város elöljáróinak haladó szemléletét jól tükrözte az a helyi rendelkezés is, amely szerint a pénzbüntetések 2/3 részét a Kórház pénztárába kellett befizetni. Erről tanúskodik Kralovanszky András főbíró 1835. május 9-i bizonylata: ,,Hogy az Pénzbeli büntetéseknek az Ispotály Cassájába adatni rendelt kétharmad része fejében az 1834-ik Esztd-ről Negyvenöt frt 22 k általam bé adattak, bizonyítom."^) Az először náddal befedett fedőszerkezetet 1855-ben cserepezték és az ablakokat üvegezték 1836-ban.(3) A kórház kb. 12 ágyas lehetett, az egyik szobát ugyanis a kórházgazda (gondnok) használta. Általában 2 bejáró orvosa volt az intézménynek, s a város vezetőivel egy senator, ún. kórházigazgató tanácsnok tartotta a rendszeres .és hivatalos kapcsolatot (L, II.). A Városi Kórház alacsony ágyszámára és szegényes felszerelésére utal „A városi kórházban található készségek leltára" az 1843. évből.(19) Eszerint a felszerelés nagyjából a következő volt: 1 három fiókos „festett fenyü kasznyi" (szekrény) 2 diófa karszék 7 „fenyü nyoszolya" (1 festett, a többi festetlen) 3 „festetlen fenyü kis asztalka ki huzó fijokotskaval" 1 fürdő kád (fenyő deszkából, 2 vasabronccsal) 1 „ótska réz üst" 6 „czin talatska" 12 férfi ing („ujj") 6 férfi ing („viseletes") 12 lábra való (új) 6 lábra való (régi)