Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Nyíregyháza XIX. századi történetéhez - Fazekas Árpád: Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár orvos-egészségügyi vonatkozású iratai

DR. FAZEKAS ÁRPÁD: Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár orvos-egészségügyi vonatkozású iratai 1. A Nyíregyházi Városi Kórház (1833) építése és első 3 évtizedének története Nyíregyháza városának nem az 1899-ben felépült „Erzsébet Közkórháziból kialakított mai Megyei „Jósa András" Kórház az első kórháza. Egyaránt két évszázadra tudjuk visszavezetni Nyíregyháza katonai és polgári kórházainak a múltját. Most nem kívánunk foglalkozni az eddig ismert 3 nyíregyházi katonakórházzal, amelyek közül az utolsó 1891-ben épült és Árok utca 53. szám, valamint a Kórház utca 2. szám alatt mai napig látható a 110. számú Szakmunkásképző Intézet területén (I., II.). A Nyíregyházi Városi Kórház 1833-ban épült a lakosság számára. Egyéb elnevezései az idők folyamán: Ispotály, Szegények háza, Városi Polgári Kórház, Kerületi Kórház, Cholera Kórház és Járási Kórház. „Szabad Nyir Egyháza Várossá Választott Közönsége" 1830. június 6-án adta ki gyűjtési felhívását, amely „a Tokaji utcza éjszaki oldalán, a Lazarétum mellett lévő szeglet portát" (ún. Kerekréty-féle portát) jelölte ki a kórház helyéül. Ezért is nevezték az itteni teret régen Kórház-térnek, majd Szegényház-térnek utóbb pedig a széna-piac miatt Széna-térnek. Az itt említett lazarétum kifejezésen túl a Városi Kórház későbben ismertetendő építkezési mérnöki felmérése is utalt a szomszédos „Vármegye Ispotályá"ra, amely minden bizonnyal kezdetleges, 5—6 ágyas kis lazarétum lehetett (régen a bélpoklosok elhelyezésére kijelölt kórházat nevezték így). Ennek keletkezési idejéről és történetéről hiányoznak adataink, helye a Városi Kórház telke és a tér közötti részen lehetett, amely akkor a városárkon kívül esett. Mintegy fél évszázaddal megelőzhette a Városi Kórház építését, mert ezt igazolják a református egyház halotti anyakönyvének az Ispotályban meghaltak 1795. és 1796. évi temetésére vonatkozó adatai (II). A Nyíregyházi Városi Kórház felállítását a város vezetői az 1830. június 2-i gyűlésén határozták el, s Galánek János főjegyzőt bízták meg a lakossághoz intézendő felhívás megszövegezésével, 1830. június 6-án kelt a Gyűjtési felhívás(l), amelynek lényegi része a következő: „Sz, Nyir Egyháza Várossá Választott Közönsége Különös Keresztényi figyelembe vévén azt, hogy ezen naponkint növekedő Városban Ispo-