Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Nyíregyháza XIX. századi történetéhez - Hársfalvi Péter: Földtulajdon és földhasználat Nyíregyházán az örökváltság után

6. Feltehetően az erdő volt elsősorban curiális birtoknak tekinthető, melynek területe 1804-ben 1067 köböl volt, Cservenyák i. m. 43. 7. A kisnemesi kézen lévő földekről Cservenyák i. m. 48—49. A nemesek és a város vitájáról uő. 58—63., valamint Hársfalvi i. m. 8. Az örökváltságban szerzett földbirtokok polgári értelemben vett szabad tulajdoni jellegét kétségbe vonja Orosz István is. Orosz István: Az örökváltság eszméje és gyakorlata. In: Tanulmányok Nyíregyháza újabbkori történetéből. Szerk.: Hársfalvi Péter és Mann Miklós. (Nyíregyházi kiskönyvtár) 11. Nyíregyháza, 1976. 24. 9. SzSzmLt. V. A. 101. 28/28. (1834:12.) 10. SzSzmLt. V. A. 102. j. 80/160. (1834:24.) 11. A tervezeteket lásd: SzSzmLt. V. A. 102. (1843:16.), illetve V. A. 101. 33. (1848:38.) 12. Magyarország városainak háztartása az 1910 évben. Magyar Statisztikai Közlemények. Űj sorozat 58. Általános jelentés 4 és 163. 13. Az adatok az 1910. évre vonatkoznak. U. o. 216—219. 14. A vagyonleltárkönyv dr Gyurikovits Tibor nyíregyházi lakos tulajdonában van. 15. A dolgozatomban korábban ismertetett Sulyán-féle beadvány 8761 (1200 négyszögöl) hold legelőről tesz említést, Szabolcs megyének a város vagyonáról 1844-ben készített igazolása 9180 (1200 négyszögöl) hold legelőt jelez. SzSzmLt. V. A. 102. 168/8. (1844:6.) Az eltérés szempontunkból nem lényeges. 16. SzSzmLt. V. B. 141/6. (1853:54.) 17. Uo. 1854:8. A város nyilvánvalóan a malom jövedelem megkárosításától tartott. 18. V. ö. Lukács Ödön: Nyíregyháza szabad, kiváltságolt város története. Nyíregyháza, 1886. 298. Leffler Samu: Nyíregyháza város története. In: Szabolcs vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk.: Borovszky Samu. Bp. 1900. 118—119. 19. Lásd a 17. sz. jegyzetet. 20. Nyíri Közlöny 1871. december 3. 21. SzSzmLt. V. B. 1/1. 4127/873. sz. 22. SzSzmLt. V. B. 181/3. Főként az 1875. március 23-i képviseleti ülés foglalkozott a kérdéssel (1243., 1244., 1750., 1970. és 2390. sz.). 23. SzSzmLt. V. B. 181. 4. Főként a 3881. és 5685. sz., illetve V. B. 181/5. 1205. sz. 24. SzSzmLt. IV. B. 402. 5. 186/876. Kgy. 25. Lásd pl. SzSzmLt. V. B. 181. 5. 7645/877., 8191/877. sz. 26. SzSzmLt. V. B. 181. 5. 2387/877. sz. 27. SzSzmLt. V. B. 181. 5. 63:6/877. sz.