Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Nyíregyháza XIX. századi történetéhez - Hársfalvi Péter: Földtulajdon és földhasználat Nyíregyházán az örökváltság után

lyikre a kölcsönt a város be akarja tábláztatni, kizárólag a város nevén szerepeljen a telekkönyvben. A város képviselőtestülete el is határozza, hogy összehívja a birtokos lakosságot és beleegyezésüket kéri a telekkönyvi kiigazításhoz, vagy nyilatkozatukat, felhatalmazásukat ahhoz, hogy a pázsiti földre a felveendő kölcsönt betáblázhassák. 1875. május 11-én örömmel jelenti a polgármester a képviselőtestületnek, hogy a birtokosság a betáblázáshoz megadta a felhatalmazást. Csakhogy a hitelintézet ezzel nem elégedett meg, ragaszkodott a telekkönyvi kiigazításhoz: ott tulajdonosként csakis a város szerepelhet. Miután a pázsiti földnek kizárólagosan a város nevére történő telekkönyvezését a lakosság, az érdekelt birtokosok nem fogadták el, a város úgy döntött, hogy eladja azt. És el is adta saját lakosainak, polgárainak, akiknek természetesen elsőbbségi joguk volt a vásárlásra, tekintve, hogy ,,a földesúri megváltáskor ezért váltságdíjat fizettek", és mert eddig is ők használták. A városi határ egy részét tehát most másodszor vásárolták meg a nyíregyházi parasztok, polgárok, először az örökváltság alkalmával volt földesuraiktól, most pedig — fél évszázaddal később — a várostól, mint jogi személytől, amely jogi személy a várost alkotó polgárokból állott voltaképpen.(22) Nem hiába emlegették ekkor a város elöljárói, hogy Nyíregyháza pénzügyeit kedvezőbb helyzetbe csakis „a város polgársága áldozatkészségének megnyerésével" lehet hozni. Tudták ők, hogy a pázsiti földek megvételével a lakosok áldozatot hoznak a városért, hogy megmentsék az adósságtól, hiszen a város ezt a földet ilyen előnyösen senki másnak soha el nem tudná adni. A tervezet szerint a pázsiti földek eladásánál az volt az alapelv, hogy mindenki, akinek a városban, vagy a tanyán háza van, egyforma arányban kapjon földet a pázsiton, beleértve még a Királytelken és Simán, sőt magán a pázsiton lakó nyíregyháziakat is. A város képviselőtestülete most is számolgatta, mennyi nyeresége lesz ezen a földeladáson. Eddig 29 000 forintot jövedelmezett évente a pázsit, de adót kellett a föld után fizetni. A kiosztás, a végleges eladás sokkal több jövedelmet hoz majd. És az is haszon lesz, hogy a lakosság ezeket a földeket jobban fogja művelni, „mintegy jövedelmező kertté alakítja át", s így a közvagyonosodást is elősegíti. A számítások szerint 2508 jogosult között 5066 hold 569 négyszögöl földet kellett kiosztani. A legjobb föld ára holdanként 200, a leggyengébbé 30 forintra volt megszabva. Az új tulajdonosoknak biztosítani kívánták a birtoklás szabadságának elvét s a több jogú illetőségek együttes, tömegesített kiadását. A földterület szabad használatát mégis annyiban korlá-