Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Nyíregyháza XIX. századi történetéhez - Hársfalvi Péter: Földtulajdon és földhasználat Nyíregyházán az örökváltság után

a nyíregyházi adózó azon boldog időt élvezze egykor, hogy semmi adót ne fizessen" . . . Sok baj van ezzel a vármegyei adóval. A város elöljárói — írja Súlyán — eddig minden igyekezetük ellenére nem tudták megállapítani, hogy a megyén „miképpen vettetik ki Nyíregyházára az adó?". Nem állítja ő, hogy a vármegye igazságtalan a várossal szemben, de nincs, is ez kizárva. Most félő, hogy ha a megye tudomást szerez arról, hogy a város tőkét gyűjt megyei adójának „megváltása" céljából, még nagyobb adót fog a városra vetni. Az is hirlik, hogy meg fogják adóztatni a polgárok capitalisât is — ilyenről olvasott ő is a Pesti Hírlapban. Nem érdemes tehát a malom jövedelemből tőkét gyűjteni. Át kell azt adni bátran a városi adósságok törlesztésére és a váltságpénztárnak legalább addig, amíg az adókivetésnek valami igazságosabb módja ki nem alakul. Súlyán Ádám javaslatait csak módosításokkal fogadta el az a küldöttség, amely az adósságok törlesztésének lehetőségeit vizsgálta a város közgyűlésének megbízásából. Nem lényegtelen a módosítás. A küldöttség véleménye szerint a pásti földeknek csak egyharmadát szabad kiosztani egyszerre szántás alá. A földeket 3 osztályba kell sorolni, s csak a legjobb minőségűt szabad 6 forintért adni, a gyengébbeket 4,30-ért, a 3. osztályba tartozókat csupán 3 forintért. Az sem lényegtelen igazítás a korábbi gyakorlaton — ezzel Súlyán nem foglalkozott —, hogy a küldöttség nem kíván a városi elöljáróknak annyira kedvezni a szántásföldek osztásával, mint korábban történt. A küldöttség szerint mindenki egyformán kapjon portája, illetve földje arányában, egyedül az utcahadnagyok kapjanak az első évben fizetés nélkül 14 holdat. A küldöttség módosításával a város elfogadja a pásti földek használatának ezt a módját. Az idők folyamán kisebb-nagyobb változtatásokkal évtizedeken át ez a rendszer maradt életben.(11) * * * A földtulajdonban és földhasználatban a polgári viszonyok kialakulása 1848 után lényegében Nyíregyházán is a volt úrbéres községekben tapasztalható módon következett be. Azzal a fontos különbséggel, hogy az örökváltságos helységekben — így Nyíregyházán is — nem került sor az úrbéres paraszti földek bírósági eljárás során történt elkülönítésére, hiszen itt földesurasági érdekeltség már nem volt. Fennállott azonban bizonyos tulajdonosi, birtoklási közösség a paraszti birtokosok és a kommunitás, a város, mint jogi személy között. Míg a szántóföld, a szőlő és gyümölcsös, valamint a belső telek a rajta levő felülépítményekkel együtt az örökváltságban részt vett polgárok vagy azok jogos örököseinek szabad polgári tulajdona lett, addig a legelőföld