Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Nyíregyháza XIX. századi történetéhez - Für Lajos: Nyíregyháza és Nagykőrös agrárviszonyai a reformkor küszöbén

44. SzSzmLt. V. A. 113. 1828/10.; OL. N. 26. Nagykőrös és Nyíregyháza i. h. 45. Magyar Gazda, 1859. 24. sz. Vidéki tudósítások.; Falusi Gazda, 1858. 19. sz. — Dohányból, írta a tudósító Jeszenszky László, „tavaly" (1857-ben) még csak 15 holdat, de az „idén" már 186 holdat „írattak be" a gazdák, vagyis „hivatalosan" ennyi területen termeltek. 46. Hajdúböszörménnyel kapcsolatban írta Orosz: „Bár az adóösszeírók még 1828-ban sem jelzik, már a XVIII. század végén szántóföldön termeltek a város lakói dohányt", sőt burgonyát is. Feltételezhető tehát, hogy itt is csak az adóösszeírásokból maradtak ki ezek a növények, 47. Orosz István: i. m. (Hajdúböszörmény) 366. p. Böszörményben 1828ban a vetésterületből 15,0 a búza, a rozs 18,0, az árpa 31,3, a zab 18,0, a kukorica 8,8, a köles 8,9 százalékot foglalt el. Hajdúnánáson a vetésterület megoszlása a következő volt: búza 12,8, rozs 28,5, árpa 32,4, zab 12,1, köles 3,2, kukorica 10,9, burgonya 0,1 százalék. Uő.: (Hajdúnánás) 149. p. 48. SzSzmLt. V. A. 113. 1828/10. 49. OL. N. 26. Nyíregyháza i. h. 50. Kereslet hiányában nem készít vasekét a kovács sem, s Pestről sem hozatnak árusításra. Falusi Gazda, 1858. 1. sz. Vidéki közlemények. 51. Cservenyák László: i. m. 22. p. 52. Falusi Gazda, 1858. 1. sz. Vidéki közlemények. 53. SzSzmLt. V. A. 113. 1828/10. 54. Cservenyák László: i. m. 23. p.; Falusi Gazda, i. h. 55. Hoffmann Tamás: A gabonaneműek nyomtatása a magyar parasztok gazdálkodásában. Bp., 1963. 56. OL. N. 26. Nagykőrös i. h. Az összeírásban megadott 4253 pozsonyi mérőből egyharmadot levonva az ugarra, s a 2835 mérőt a fent jelzett kulcsszámmal szorozva, hoztak ki Nagykőrösön 5670 pozsonyi mérő szemtermést. 57. SzSzmLt. V. A. 113. 1828/10. 58. OL. N. 26. Nyíregyháza i. h. Az összeíró számítása szerint a 6756 mérő termett egy-egy évben összesen 20 268 mérő szemes terményt. "59. A nyíregyházi gazda — írták — „5 kereszt rozsból — per 18 kéve — egy köblöt kapott szemül, általában pedig egy kereszt 1 1/4 vékát adott. Az árpa és a zab középszerűen termett." Eszerint a holdankénti 5 kereszt rozsból 6 1/4 véka, azaz ugyanannyi pozsonyi mérő szem lett, egy pozsonyi mérő földön (fél holdon) tehát 3,1 mérő termett, A kukoricahozamot szintén vékában adta meg a tudósító: termett holdanként csövesen — írta — 20—24 véka; ezt számoltuk át májusi morzsoltra és pozsonyi mérőre. Kukoricából azonban — írták —