Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Nyíregyháza XIX. századi történetéhez - Für Lajos: Nyíregyháza és Nagykőrös agrárviszonyai a reformkor küszöbén

lakosság lélekszáma 16 845 lélek. Vasárnapi Újság, 1857. okt. 11. 41. sz. Nyíregyháza. 28. SzSzmLt. V. A. 113. 1828/10. 29. A város határa — írta Nagykőrösről Márkus István — sivó, futóhomokból, jó barna homokból áll. Márkus István: i. m. 34. p. 30. Falusi Gazda, 1858. 1. sz. Vidéki közlemények.; Cservenyák László: i. m. (1974) 22. p. 31. SzSzmLt. V. A. 113. 1828/10.; illetve: OL. N. 26. Pest m. Nagykőrös. 103. a—d. 1828.; Uo. Szabolcs m. Nyíregyháza. 93. a—b. 1828. 32. OL. N. 26. Pest m. Nagykőrös. 103. d. 1828.; Szabolcs m. Nyíregyháza. 93. b. 1828. 33. SzSzmLt. V. A. 102.145/11. 1828. Valószerűtlenül magasnak látszik az a becslés, amelyik az 1820-as évek elején a határ egyik felén 17 007 jugerum (1200 négyszögöles hold) szántóval számol. 34. Cservenyák László: i. m. (1974) 80. p. 35. Orosz István: i. m. (Hajdúnánás), 139—140. p.; Uő.: i. m. (Hajdúböszörmény) 345. p. 36. Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazdálkodás útján. Bp., 1969. Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok, 4. 88. p. 37. Az összeírások egyéni adatait szemlélve, érthetően mutatkozik ekkora eltérés. Különösen Nagykőrösön az összeírás szerint telkeseknek mondott jobbágyok között számos olyan található, akinek a neve után semmiféle szántóföldet nem jegyeztek fel, legfeljebb valamennyi rétet. Viszont számos házas zsellért írtak össze, akinek földje ugyan semmi nem lévén, de volt 2—3 lova vagy 2—4 ökre, sőt olyan is akadt, aki az összeírás szerint 4 ökre mellett 3 lóval is rendelkezett. OL. N. 26. i. h. 38. Többek között: Győrffy István: Az alföldi kertes városok. Bp., 1926.; Uő.: A nagykun tanya. Néprajzi Értesítő. 1910.; Szabó István: A debreceni tanyarendszer kialakulása. Föld és Ember. 1929.; Erdei Ferenc: Futóhomok. Bp., é. n.; Tálasi István: A Kiskunság népi állattartása. Bp., 1936.; Uő.: Kiskunság. Bp., 1976.; De idézhetnénk Balogh István több tanulmányát is. 39. Márkus István: i. m. 34—35. p. 40. Cservenyák László: i. m. (1974) 22. p. 41. Falusi Gazda, 1858. 1. sz. Vidéki közlemények. 42. SzSzmLt. V. A. 113. 1828/10. 43. OL. N. 26. Nagykőrös, i. h. Az összeírás szerinti 4253 pozsonyi mérő szántóból egyharmadot levontak az ugarra, így a tényleges hozamoknál csak 2835 mérővel számoltak.