Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Nyíregyháza XIX. századi történetéhez - Für Lajos: Nyíregyháza és Nagykőrös agrárviszonyai a reformkor küszöbén

ve milyen arányú volt ez vagy az a fajta aratás. Utalás csupán a szemnyerésre vonatkozóan található, eszerint Nagykőrösön — és Nyíregyházán is, mint mindenütt az Alföldön(55) — nyomtatással jutottak a szemhez a termelők. A termeléstörténeti vizsgálatok egyik fogas kérdése: vajon mennyi lehetett az össz- és átlaghozam? Minthogy az 1828-as adóösszeírás adatai nem megbízhatóak, ezért e tekintetben is hozzávetőleges becslésekre vagyunk utalva. Nagykőrösön az összeírás szerint a rozs mérője 2 1/4 mérőt, a kukoricáé és az árpáé 2, a zabé pedig 13/4 mérőt hoz, ennélfogva átlagosan — s nem egészen pontosan — kétszeres szemhozammal számolt az összeíró.(56) Ezzel szemben a Nyíregyházára küldött magyar nyelvű szövekben már azt írták, hogy a föld a vetőmagon és a dézsmán kívül, ha 1. osztályú 2,5, ha 2. osztályú 1,75, s ha 3. osztályú 1,5 magot ad.(57) Másszóval a leggyengébb föld is többet termett (1,5 + 1 a vetőmag -f- 0,25 a tized = 2,75 mag), mint az országos összeírás szerint legtöbbet hozó rozs (2,25 mag). Ismerve az egyes osztályokba sorolt földek terjedelmét, könynyű volt kiszámítani, hogy az utóbbi — reálisabb — hozamokkal számolva, Nagykőrösön egy-egy szem átlagosan 3,1 magot hozott, azaz: 50 százalékkal többet, mint amennyiről az összeírás szólt. Nyíregyháza esetében csupán az országos összeírás vonatkozó adatait ismerjük, s eszerint rozsból és zabból egyaránt átlagosan 3—3 magos hozamokkal számoltak.(58) Három évtizeddel később rozsból ugyancsak mintegy háromszoros, egészen pontosan: 3,l-es szemhozam számolható Nyíregyházán, éppen annyi tehát, mint Nagykőrösön; kukoricából és kölesből viszont 4—5 mázsás holdankénti átlagról írtak.(59) Az 1828-as országos összeírás alapján Magyarországon „a parasztgazdaságokban általában 4,1 mag" termeléssel lehet számolni. A két hajdúváros közül Nánáson 4,7 magot hozott a termés (búzából holdanként 3,4 mázsa, rozsból 4,5, árpából 4,4, zabból 2,7, tengeriből 5,0, kölesből 3,1 mázsa termett), Böszörményben szintén hasonló hozamokat takarítottak be a termelők (búzából 3,5-szeres, rozsból 4,5, árpából 5,0, zabból 4,5, kölesből 4,0, kukoricából 5,5 volt a szemhozam).(60) Az országos és hajdúvárosok-beli hozamok lényegesen felülmúlni látszanak az általunk vizsgált településekét. Kétségtelen, hogy a termőtalaj mind az országoshoz, mind a két hajdúvároshoz mérten rosszabb volt Nagykőrösön és Nyíregyházán, a szemhozamban mutatkozó különbség azonban ennek ellenére aránytalanul magasnak látszik,(61) ezért lehet —i és kell — a gabonafélék hozamát 3,5-szeresre felemelnünk itt is. Minthogy az egyik termő nyomásba csaknem kizárólagosan rozsot, a másikba viszont különféle növényeket vetettek, ennél fogva csupán a rozstermés mennyiségét tudjuk felbecsülni. Ha a szántók kiterjedése Nyíregyházán