Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Balogh István: Bél Mátyás: Szabolcs vármegye című munkájáról

vábbá bővítette a földrajzi és népéleti viszonyokat tárgyaló fejezeteket. Nagy gondot fordított a megyei igazgatásra és a múltban a megye törté­netében nagyobb szerepet játszó családok történetére vonatkozó hiteles, — ma már részben nem is ismert — okleveles és egyéb adatok összegyűj­tésére. Neki már több adat állott rendelkezésére, mert az általa rendezett megyei levéltárakat — ugyanis Szabolcs mellett Ung és Szatmár várme­gye levéltárait is ő rendezte — használhatta. Jobban is ismerte a megyét, hiszen több évtizeden át Nagykállóban élt. Schemberger Ferenc 1767 előtt, több éven át a leleszi konvent re­gesztrátora volt, keze nyomát az ottani levéltár egykori anyaga ma is őrzi.(8) Szabolcs megye levéltárának 1335—1767 évek között keletkezett iratait 1767—1787 között rendezte. Egyéb más megbízatása mellett — többek között ő intézte a nagykál­lói megyeház (ma ideggyógyintézet) építésével kapcsolatos levelezést, — készítette el a fordításban közölt kiegészítést, amelynek kézirata az utána maradt iratok között lappangott, Szabolcs megye levéltárának 1957-ben megkezdődött rendezéséig.(lO) A Schemberger-féle kiegészítés nemcsak azért értékes, mert ő már a rendezett levéltár aktáira támaszkodva adhatott valóságosabb képet a megye történetéről, az egykor itt szereplő jelentékenyebb családok viselt dolgairól, az egyes helyek történetéről, hanem azért is, mert főleg a gaz­dálkodás jellegének, a népesség gyarapodásának fél évszázad alatti vál­tozását is megörökítette. Különösen értékesek a kialakulóban levő táj termelési körzetek közti termékcserére vonatkozó tudósítása és a megye közgyűlését a XVIII. szá­zad folyamán mindvégig foglalkoztató kérdés, a megyétől elcsatolt, vagy egykor elidegenedett területek (debreceni puszták, a hajdú-városok) és helyekre támasztott igények igazolása. A két leírás együtt nemcsak Szabolcs megye XVIII. századi állapo­tát tükrözi, de egyben a helytörténet iránti e századbeli érdeklődés tükré­nek is tekinthető. Jegyzetek: 1. SzSzmLt. (Szabolcs-Szatmár megye Levéltára), IV. A. 1. Fasc. 37. no. 156. 1736. 2. Az eredeti kézirat jelzete O. Sz. K. (Országos Széchenyi Könyvtár) kézirattár. Lat. 3371. A Szabolcs megye Levéltárában levő „Comita­tus Szabolcsiensis, Membrum I—V." címet viseli, és 59 quart alakú lapból áll. Egybe van kötve a Schemberger Ferenc megyei regisztrá­ló

Next

/
Oldalképek
Tartalom