Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Nyíregyháza XIX. századi történetéhez - Für Lajos: Nyíregyháza és Nagykőrös agrárviszonyai a reformkor küszöbén

pozsonyi mérő, azaz mintegy 2120 (1200 négyszögöles) hold szántót és 2060 kaszás, kb. ugyanannyi hold rétet, Nyíregyházán 6756 mérő, vagyis 3375 hold szántót és 2252 kaszás rétet mutatott ki az összesítés.(32) Nyomban szembe tűnik, hogy a kétszerte több adózót adó, lélekszámban és területben pedig mintegy másfélszerte nagyobb Nagykőrösön több mint egyharmaddal kevesebb szántót írtak össze, mint Nyíregyházán. Ám a nyíregyházi összeírás sem tükrözi a valóságos viszonyokat. Ugyanabban az évben készült helyi, a „házi" adózás céljait szolgáló felmérésből tudjuk, hogy Nyíregyházán az 1724 adózó fő („fej") és 387 zsellér, azaz 2121 gazdálkodó birtokában 1513 kötélalj, azaz 15130 hold földet — feltehetően szántót és rétet együttvéve — talált az összeíró.(33) Egyeznek ezzel az 1824-ben, a megváltakozási terhek arányos elosztása céljából készült -— a valóságos viszonyoknak minden bizonnyal megfelelő — felmérés adatai: a váltságösszeget 1583 kötélalj, azaz 15830 hold föld után 2094 személyre vetették ki.(34) A mintegy 40 ezer holdas határnak tehát több mint egyharmadát, mintegy 38 százalékát művelték ekkor már a nyíregyházi gazdálkodók. A megoszlási arányok valódiságát igazolni látszanak a közel fekvő hajdúvárosok adatai is: Hajdúnánás 46 ezer holdas határának több mint egyharmadát (15800 holdat), Hajdúböszörmény 58 ezer holdjának pedig közel felét tette ki a szántó 1828-ban.(35) Adataink szerint Nyíregyházán igen nagy a különbözet a valóságosan művelés alá vont és az összeírt terület között: az előbbi csaknem háromszorta lehetett nagyobb a — mintegy 5600 holdra menő — utóbbinál. Nagykőrösről egyéb adattal nem rendelkezve, ha a most kapott kulcsszámmal megemelnénk az összeírás szerinti művelt területet, az még mindig alacsonyabb lenne a nyíregyházinál. A valóságos viszonyok megközelítéséhez talán közelebb visz bennünket az igaerő bekapcsolása vizsgálatainkba. A korabeli termelési eszközök teljesítőképességét (pl. egy faeke napi teljesítményét egy páros fogattal mintegy 0,35 kh-ra, azaz 500—600 négyszögölre becsülve) és a művelés jellegét figyelembe véve, egy páros (ló- és ökör-) fogattal hozzávetőlegesen kb. 8—10 hold művelt terület teendőit lehetett ellátni.(36) Az országos összeírás szerint Nyíregyházán 130 igás ökröt és 1716 befogható lovat, Nagykőrösön 1270 ökröt és 983 lovat találtak 1828-ban. A helyi felmérés viszont Nyíregyházán 311 ökörről és 3301 db lóról tudósított, azaz éppen kétszer annyi igaerőt talált a helyi célokat szolgáló felmérés, mint az országos összeírás. Ezek szerint egy-egy páros fogatra 8—10 hold területet véve, a megművelt föld kiterjedése — egyezően előbbi számításainkkal — mintegy 15000—18000 kh között mozoghatott. Ugyanezt a kulcsszámot alkalmazva Nagykőrösre, a kétszeresre emelt igaerő-állománnyal — 2253 páros fogattal — mintegy 18000—22000 kh terület művelését lehetett el-