Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez VI. 1963-1970 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 8. (Budapest, 2007)

Bevezetés

ugyanis az ezt megelőző utolsó nagyobb beruházás a telephelyen a szülészeti klinika építése (1930) volt. Noha az egyetem új épületeit csak 1974-ben, illetve 1976-ban vehették igénybe a hallgatók, az oktatók és a dolgozók, az építkezés már 1969-ben, egyes régi épületek bontásával, megindult. A tervezés természetesen még korábban, már a tárgyalt korszakunk elején elkezdődött. Nem véletlen tehát, hogy az egyetemi nagyberuházással kapcsolatosan több dokumentum is szerepel kötetünkben [11, 27, 31, 48, 113, 135, 140, 141, 146, 147, 164], Már itt le kell azonban szögeznünk, hogy sem ebben, sem más témában nem törekedtünk a vonatkozó összes irat közlésére, hiszen ez egy válogatott forráskiadvány, nem pedig egy tematikus dokumentum-gyűjtemény. A nagyberuházáshoz hasonló a helyzet a kollégium építésével kapcsolatban is. A vidéki állatorvostan-hallgatóknak évtizedeken keresztül két, meglehetősen rossz körülményeket biztosító kollégium (VII. kér. Garay u. 5., illetve VIII. kér. Mária u. 20.) adott szállást a tanulmányaik alatt. Az új, Marek József nevét viselő kollégiumba 1973. szeptemberében költözhettek be a hallgatók, de - a nagyberuházáshoz hasonlóan - a tervezés, s főleg a helyszínkiválasztás már a tárgyalt korszakunkban megindult [91, 138, 168, 175].

Az egész intézmény szervezetét befolyásoló változás már nem, de természetesen kisebb szervezeti változások az egyetemmé válást követő években is voltak. 1963-ban az Állattenyésztéstani Tanszékből kiválva új tanszék alakult a takarmányozástan oktatására és művelésére [17]. 1965 és 1968 között Agrárgazdasági (Agrárökonómiai) Tanszék működött az Egyetemen [51, 71, 127]. Az 1961-ben az Állatenyésztéstani Tanszéken szervezett, majd 1964-től a Takarmányozástan Tanszék keretében működött Vércsoport Laboratórium 1969-ben önálló szervezeti egységgé vált [159]. Az egyes tanszékek mellett több laboratórium szervezésére is sor került (pl. az Élettani Tanszéken a B-szintű radioizotóp laboratórium, az Állathigiéniai Tanszéken a klímalaboratórium). Az új szervezeti egységek között említhetjük meg a hallgatók kulturális nevelése, kikapcsolódása céljából 1968-ban létrehozott KISZ-klubot is [126, 131, 149],

Elsősorban a szervezeti változásokkal összefüggésben, de azoktól függetlenül is, több személyi változás is történt. A tárgyalt időszakban, két ízben volt rektor- váltás az Egyetemen. Sályi Gyula lemondását követően, 1963-ban Kovács Jenő lett a rektor, őt 1966-ban B. Kovács András követte a rektori székben. 1963- ban Horn Artúr egyetemi tanárt az Állattenyésztéstani Tanszék, Márkus József egyetemi tanárt a Takarmányozástani Tanszék, Mészáros János egyetemi docenst a Járványtani Tanszék [17]; 1965-ben Horváth Lajos egyetemi docenst az Agrárökonómiai Tanszék [57]; 1966-ban Kardeván Andor egyetemi docenst a Kórbonctani Tanszék, Kobulej Tibor egyetemi docenst az Általános Állattani és Parazitológiai Tanszék [71]; 1968-ban Nádor Károly egyetemi tanárt a Kémiai Tanszék [137] vezetőjévé nevezték ki. Az 1960-as években két fájó veszteség is

6