Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez VI. 1963-1970 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 8. (Budapest, 2007)
Forrásközlés
zőgazdaságát irányító szakemberei előtt különösebben indokolnunk nem szükséges. Kísérletet tettünk a lépcsős munkakezdés bevezetésével arra, hogy a fenti munkákra a délutáni órákban egy-egy dolgozót visszatartsunk. Ezzel azonban a kérdést nem sikerült megoldani. A legtöbb esetben ugyanis egy emberrel a már ismertetett feladatokat nem lehetett még kisegítésként sem elvégeztetni, arról nem is szólva, hogy ugyanakkor a reggeli és a délelőtti munkákból /az állatok ellátása, betegkezelés, bemutatóknál segédkezés, műtétek/ történő kiesés az egyes klinikák munkájának folyamatosságában komoly nehézséget okozott. A központi ügyelet bevezetésével, s így naponta két kisegítő dolgozónknak az ügyelet alól való felmentésével a kérdést ugyancsak nem tudjuk megoldani. Egyrészt, mert az egyes klinikáknak különálló kórház részlegei vannak, ahol az állatok felügyeletéhez, a betegellátáshoz és a szükséges orvosi beavatkozásoknál való segédke- zéshez nem egyszer még a négy ember is kevésnek bizonyul. Arról nem is szólva, hogy a nagyállatok gyógyítása, kezelése, - de, főleg ami kizárólag a kisegítő dolgozók munkakörét érinti - a szállítása során gyakran adódnak olyan helyzetek /az állatok ledöntése, rögzítése, kocsira fel-, ill. lerakása, a nehéz elléseknél való segédkezés/, ami két-három emberrel fizikailag is megoldhatatlan, nem is említve, hogy ez munkavédelmi szempontból sem engedhető meg. Minden klinikának megvan a sajátos munkaterülete, melynek megfelelő ellátásához feltétlenül szükséges saját klinikájának kisegítő személyzete. 2.1 Fenti kérésünkhöz szorosan kapcsolódik az, hogy a rendeletnek, az ügyintéző dolgozók ügyeleti szolgálatára vonatkozó részét. - hogy az szabadnapban biztosítandó - az egyetemen nem tudjuk megoldani, mert ezáltal annyi szabadnapot kellene kiadni a klinikán ügyelő állatorvosoknak, hogy gyakorlatilag félévig - a 48 nap törvényben biztosított szabadsággal együtt - nem oktatnának. A szabadnapot pedig a rendelet szerint ki kell adni. E nehézségeket az érdekelt klinikák csak úgy tudják megoldani, - tekintve, hogy az ügyeleti szolgálat megszüntetése szóba sem jöhet - hogy ha az ügyeletet adó állatorvosok munkáját a kisegítő állományiaknak ez időre biztosított kb. 36.-Ft arányában 50.-Ft ellenértékkel honorálják. Statisztikai felméréseink azt igazolják, hogy az e célra kifizetett forintok megtérülnek az ügyeleti szolgálat ideje alatt felvett beteg állatok kezelésére befizetett díjakból, még jelenleg is, mikor a Tsz-ek számára ingyen végzi egyetemünk a beteg állatokkal kapcsolatos teendőket. Az oktatásban pedig a haszon forintban közvetlenül fel sem mérhető, hiszen a legtöbb esetben éppen a különlegesebb szakértelmet kívánó beavatkozásokról, vagy gyógykezelésekről van szó. A nem szabvány esetek gyakorisága pedig az ügyeletesek részéről olyan szakismeretet s gyakorlatot kíván, melyben az egyes klinikáknak sem kisegítő állománybeli, sem különlegesen képzett szakállatorvosai sem tudják a legmegfelelőbb gyógyító beavatkozást a másik klinikák betegein elvégezni. Egyetemünkön egy általános állatorvoslást igénylő központi ügyeletet létrehozni akkor, amikor 35
