Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez VI. 1963-1970 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 8. (Budapest, 2007)
Forrásközlés
a rekonstrukciós fejlesztésre engedélyezett keretekből jogcímenként az alábbi összegeket használta fel: Tervezés 2 095 434, 00 Ft Mezőber V. bonyolítási díj 170 000, 00 Ft Bontási költségek 651 759. 53 Ft Összesen: 2 917 193. 53 Ft Az 1970. évre tervezett építési munkák összege 30 millió forint. A kivitelező tájékoztatása szerint az összeg felhasználása biztosított, miután mind a 4 tanügyi épület tartószerkezeteinek beszerelését elvégzik és az N jelű épület műszaki átadása is megtörténik. Ez egyébként feltétele is az 1971. évi ütem teljesítésének, miután a bontásra kijelölt további épületekben levő tanszékek és egyéb egységek elhelyezését csak az előbb említett épület műszaki átadása esetén tudjuk megkezdeni. Fodor, B. Kovács, [ld. még 11, 27, 31, 48, 113, 135, 140, 141, 146, 147.] 165. Budapest, 1970. január 19. A Határőrség kutyáinak csípőficam vizsgálata 14/1970. Szabó Gusztáv vezérőrnagy, a BM Határőrség Országos Parancsnoka. Vezérőrnagy Elvtárs! A Határőrség felkérésére az Állatorvostudományi Egyetem Sebészeti Klinikája részt vett a Határőrség kutyáinak röntgenvizsgálatában, valamint az ország különböző állatkórházaiban Dr. Sági László állatorvos őrnagy vezetésével készített röntgenfelvételek elbírálásában. A vizsgálat célja a kutyák veleszületett csípőficamának /dysplasiájának/ megállapítása, illetve a bántalom előfordulási arányának felmérése volt. A diagnózis kizárólag csak röntgenfelvétel alapján állapítható meg teljes biztonsággal. Úttörő jellegűnek és igen helyesnek tartom a Határőrség elhatározását, hogy a tenyész és szolgálati kutyaállományát rendszeres vizsgálat alá kívánja vonni, hogy ennek a nagy gazdasági károkat okozó és egyéb nézőpontból is súlyosnak ítélt betegségnek terjedését megakadályozza. A csípőizületi dysplasiáról ismert, hogy az enyhefokú elváltozásokban szenvedő kutyák a fizikai megterhelést jól elviselik, legfeljebb korábban fáradnak el, mint az egészséges állatok. A súlyosabb elváltozásban szenvedők a lépcsőn való járást és az ugrást nem szívesen vagy egyáltalán nem végzik, gyakran már lépésben is ingadozó járást mutatnak. Jellemző rájuk a gyors elfáradás, szívesen és sokat fekszenek. Szolgálati kutyáknál ez úgyis kifejezésre jut, hogy parancs nélkül leülnek vagy lefekszenek, a huzamos, többórás megterhelést nehezen viselik el, a tartós mozgás nekik fájdalmat okoz. A súlyosabb mértékben dysplasiás kutyák a szövődményképpen fellépő egyéb izületi és csontbetegségek miatt idő előtt elhasználódnak, selejtté válnak. Az 1968. évben a Határőrség 201
