Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez VI. 1963-1970 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 8. (Budapest, 2007)
Forrásközlés
lesszük a kutatási bázisunkat az állathigiénia, a parazitológia és a kórélettan területein. A felsorolt szakterületek, illetve tanszékek helyiséget tudnának biztosítani a MTA azonos témával foglalkozó kutatói részére. A kutatók azonban továbbra is megmaradnának akadémiai státusban és kutatási költségvetésben, mint tanszéki akadémiai kutatócsoport, ugyanakkor a kutatás összehangoltan, az országos, esetleg a nemzetközi, KGST igényeknek megfelelően a tanszékvezető irányításával történne. A parazitológus kutatókat akár már 1970-ben is át lehetne helyezni az Egyetem Parazitológiai Tanszékének Helmintológiai Laboratóriumába, majd 1971-ben sor kerülhetne a környezet fiziológiájával /állathigiéniával/ és a kórélettannal foglalkozó kutatók részére is a helyiségek biztosítására, akadémiai kutatócsoportok kialakítására. Az Állategészségügyi Kutató Intézetben így felszabaduló laboratóriumokat a járványtani /virológiái, mikrobiológiai/ kutatás céljára lehetne felhasználni, amely kutatásokat ugyancsak a Járványtani Tanszék vezetőjének irányításával lenne célszerű szervezni, koordinálni. A Kutató Intézet és a Járványtani Tanszék közötti szabad terület beépítésével jelentősen növelhető lenne a járványtani kutatásra felhasználható terület, s ez távlatilag is kielégítené az igényeket. A javaslat megvalósítása megszüntetné ugyan a MTA Állategészségügyi Kutató Intézetének jelenlegi egységes elhelyezését és szervezetét, de valójában jelentősen, potenciálisan növelné a magyar állategészségügy kutatási bázisát. A jelenleg 2-3 főből álló kutatócsoportok /parazitológia, állathigiénia, kórélettan/ az egyetemi oktatókkal, kutatókkal együtt 6-8-10. vagy még több személyből állnának. A Járványtani Tanszéken jelenleg is meg van a MTA kutatócsoport magja, s a javasolt összevonás e szakterületen dolgozók létszámát mintegy 20-ra emelné. Az ilyen módon létrehozott tanszéki kutatócsoportok természetesen továbbra sem nélkülözhetnék, sőt fokozottan igényelnék az MTA erkölcsi és anyagi támogatását. Ez lehetővé tenné nemcsak a műszerek jobb kihasználtságát, hanem biztosítaná a külföldi folyóiratok, könyvek gyorsabb, jobb elérhetőségét, valamint a legfontosabb feladatok célratörő kutatását is. A MTA kutatási bázisa az állatorvostudománv területén négy egyetemi intézetre bővülne. melynek kutatási eredménye minden bizonnyal felülmúlná a jelenlegieket, hiszen közelebb kerülne az egyetem más tanszékeihez is, és ezáltal a komplex kutatások folytatására a feltételek biztosítva lennének. A javaslatból kiderül, hogy nem tudunk ugyan eleget tenni annak az igénynek, hogy a MTA Állategészségügyi Kutató Intézete új székházát az Egyetem területén építsék fel, de ez a területhiány az állategészségügyi kutatás számára a jövőben előnyként értékelhető. A Kutató Intézet jelenlegi helyén, a Járványtani Tanszék szomszédságában, esetleg azzal teljesen összeépítve, kutatásaik során továbbra is fel tudnák használni az Országos Állategészségügyi Intézet nagyszámú vizsgálati anyagát, ezáltal kapcsolata nemcsak az ott dolgozó szakemberek, hanem a gyakorlati élettel a jelenleginél szorosabbá válna. A javaslat eddig csak a szakmai előnyökre és a kutatási 188
