Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez VI. 1963-1970 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 8. (Budapest, 2007)
Forrásközlés
nál és más az üzemekben. Az egyetemen az oktatásban is rá kell világítani arra, hogy a gazdaságosság kérdései újszerű módon vetődnek fel ebben a tekintetben is. Kéri, hogy az egyetem szakemberei is segítsenek kidolgozni az új módszereket a járványok leküzdésére. A nagyüzem szigorú követelménye a betegségek megelőzésének a biztosítása, mert ha már gyógykezelés válik szükségessé annak gazdaságossága gyakran kérdéses. Az állatorvosoknak a nagyüzemek keretei között felelősségük megnőtt, a feladatok sokrétűsége olyan szakembereket kíván, akik széleskörű ismeretekkel rendelkeznek a mezőgazdasági nagyüzem legkülönfélébb ágazataiban. Az állatorvosok szakosodása éppen ezért elkerülhetetlen. Nehezíti manapság az állatorvosok helyzetét, hogy a gazdaságosság követelményeinek megfelelően kénytelenek voltunk nagy hozamú állatállományokat importálni, s ezzel vállalni is kellett a felelősséget, hogy bizonyos betegségeket is behurcolunk az országba. Az állategészségügyi feladatok folyton változnak, újabb és újabb problémák vetődnek fel, amely az egyetemi oktatásban is érezteti hatását. Kérik az Állatorvostudományi Egyetemet, hogy a minisztérium Állategészségügyi Főosztályát a ráháruló nehéz feladatokban teljes erejével és tudásával támogassa és reméli, hogy minden tanszékkel szoros kapcsolat alakul ki, amely mindenképpen az ország állategészségügyének fejlődéséhez járul hozzá. Dr. Banos György ismerteti azokat a szervezeti változásokat, amelyek az állat- egészségügy megváltozott szerepében a hatékonyabb munkát biztosítani hivatottak. Létrejött az állategészségügy szervezetének egysége, amelyben elsősorban a megyei állategészségügyi állomások létrehozása jelentette a legalapvetőbb változást. Az 1967-ben jóváhagyott rendelet szerint 1972-ig 20 állategészségügyi állomás részére kell laboratóriumot létesíteni a tömegmunkák elvégzésére, valamint műszaki járványtani védelmi bázist, fertőtlenítő berendezésekkel. Kiegészítésképpen kisméretű állatkórházakat is kell melléjük létesíteni. Már elkészült az egri állategészségügyi állomás, a Hajdú-Bihar megyei és a Szolnok megyei állategészségügyi állomás. 1970-ben további 5 állategészségügyi állomás létesítését fejezik be. A fejlesztési munka szoros tartozéka, hogy rendezték az állategészségügyi szolgálat dolgozóinak a fizetését, szociális helyzetükön is próbálnak javítani. Az állategészségügyi állomásokról eddig kialakult kép azt mutatja, hogy az állategészségügyi dolgozók ellátása, a felszereléssel való ellátottsága lényegesen kedvezőbb, mint bármikor is volt a korábbi időszakban. Nagyon lényeges kérdés még az üzemi állatorvosi szolgálat kiépítése, és ez mélyreható változást is jelent. E körül a kérdés körül rendkívül nagy vita alakult. Legutóbbi adataink szerint, amely május 31-i állapotot jelent, Magyarországon 419 üzemi állatorvos működik, ebből 295 állami gazdaságban, 124 termelőszövetkezetben. Az üzemi állatorvoshálózat kialakítása nem rövid távú kampányfeladat, hanem komoly, hosszantartó munka, amelyet továbbra is kezdeményezni kell. Az üze183
