Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez VI. 1963-1970 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 8. (Budapest, 2007)

Forrásközlés

5./ Véleményünk szerint a Pestmegyei Állategészségügyi Állomás - jelenleg is jól üzemelő - ceglédi állatkórházának továbbfejlesztése látszik megokoltnak. Más megyék példái is bizonyítják, hogy az ilyen elrendezés lehetséges és megvalósítható.

Összefoglalva megállapítható, hogy a javaslatba hozott Gödöllői Állatkórház feladatát a budapesti állategészségügyi intézetek /Állatorvostudományi Egyetem, Országos Állategészségügyi Intézet/jelenlegi apparátusával maradék nélkül elláthatja. A beruházás elmaradása a népgazdaságnak 9 millió forint megtakarítást jelentene. Ha ehhez hozzávesszük az üzemeltetés /felszerelés, szakszemélyzet/ biztosítására szükséges költségeket, akkor a megtakarítás ennél is jóval nagyobb lenne. Az egyetem gyakorlati oktatására kifejtett kedvezőtlen hatása pedig pénzben ki nem fejezhető károkat okozna. Úgy véljük, a megyei Állategészségügyi Állomás, valamint az Egyetem és a népgazdaság érdekei összeegyeztethetők. Dr. Horváth Zoltán egyetemi tanár, az Egyetem Klinikai Bizottságának elnöke, Dr. B. Kovács András egyetemi tanár, rektor.

* Budapest, 1969. június 23.

Pest Megyei Állategészségügyi Állomás.

Dr. B. Kovács András elvtárs egyetemi tanár, rektor.

Dr. Soós Gábor miniszterhelyettes elvtárshoz küldött feljegyzésének másolatát megkaptam, ezért szükségesnek tartom az alábbiakról tájékoztatni.

Gödöllőn nem „Állatkórház”, hanem Állategészségügyi Állomás épül. Az Állategészségügyi Állomásokat a 2.028/1967./V1. ll./Korm. számú határozat hívta életre, s a 14/1967./MÉM. É. 26/MÉM. számú utasítás szabta meg szerepét és faladatait. E jogszabályok világosan körvonalazzák, hogy az ÁLLOMÁSOK nem helyettesítik az Állategészségügyi Intézeteket, s nem veszik át - még részben sem - azok feladatait. Legfeljebb tehermentesítik olyan tömegmunkák alól, amelyek soha sem voltak intézeti feladatok. Szűk keretek között kényszerűségből végezték el e vizsgálatokat /pl. tömeges parasitológiai, élelmiszerbakteriológiai, kereskedelmi célzatú serológiai stb., stb. vizsgálatok/. Egyébként említésre érdemes, hogy eddig tudomásom szerint egyetlen Intézet sem tett észrevételt az Állomások ilyen törekvései ellen. Valamennyien ismerik azokat a nehézségeket, amelyek kapacitáshiány miatt nem tették lehetővé a fenti vizsgálatok kiszélesítését és fokozását. Hasonlóképpen nem kívánják az Állomások más intézmények feladatait sem kisajátítani. Ezek az intézmények olyan sajátos területen munkálkodnak, amelyek merőben eltérnek az Állomások tevékenységétől. Pl. takarmányvizsgáló, szaporodásbiológiai, HÁESZ-laboratóriumok stb., stb. Lényegében az Egyetemen és az Állategészségügyi Intézetekben is működnek ilyen laboratóriumok, mégsem volna indokolt ezeket megszüntetni az utóbbiak jobb „kihasználása” érdekében. Ami az Egyetem szakszemélyzetét és felszerelé181