Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez V/2. 1953-1962 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 7. (Budapest, 2003)

Forrásközlés

hogy a marxizmus-leninizmusból megadott különböző irodalmon és előadáson kívül más segítség nem áll a hallgatók rendelkezésére. A szorosan vett tankönyvellátottság értékét az a tény emeli, hogy a közép és felső tárgyakból a - sebészetet kivéve, amelyből még csak a szemészet jelent meg könyv formában - valamennyiből megfelelő tudományos értékű tankönyv jelent meg, van sajtó alatt.

275. Budapest, 1954. február 26.

Az államvizsgarendszer értékelése

856-29-5/1954.

Az államvizsgarendszer értékelésével a Főiskola Tanácsa f. hó 18.-i ülése részletesen foglalkozott.]/..] A tanácsülési jegyzőkönyv alapján a kérdés lényegét közelebbről érintő hozzászólásokat kivonatosan alábbiakban vázolom: Manninger akadémikus helyesnek tartja, hogy egy bizottság dönt a jelölt alkalmassága felett. Gyenge felkészültséget tapasztalt az államvizsgákon. Egész vizsgarendszerünk megreformálását tartaná helyesnek. A régi jó, bevált vizsgarendszerek tapasztalatainak felhasználását javasolja az új vizsgarendszer kialakításánál. Az 1. sz. Államvizsga Bizottság jelentésével általában egyetért. Elfogadható gondolatnak tartja, hogy bizonyos külső gyakorlatok után /2 év/ kerüljön sor az államvizsga letételére. Véleménye szerint az elégségesre vizsgázottak sem ütik meg a kívánt mértéket. Az állatorvos képzésben inkább a minőség, mint a mennyiség fokozását tartja fontosnak. Mócsy akadémikus az elmúlt években folytatott helytelen iskolapolitika, a hallgatók agyontámogatásának káros következményeire mutatott rá. Szerinte az államvizsga nem volt alkalmas arra. hogy annak keretében a szaktárgyakból való felkészültséget elbírálhassuk. A rossz eredmények okaként az évközi vizsgákat és a belgyógyászat óraszámának évről évre való csökkentését jelöli meg. Javasolja, hogy minden év végén legyen a régi szigorlatoknak megfelelő záróvizsga, majd egy bizonyos idő után államvizsga. Kómár professzor megemlíti, hogy' az államvizsgákra kerülő évfolyam hallgatóival a tanszék különösen sokat foglalkozott. Az eredmények ennek megfelelően egészen jóknak mondhatók. Káros volt a szülészettel való összekapcsolás. A sebészeti jó jegyeket sok esetben a szülészet rontotta le. Az államvizsga szerinte rosszul volt előkészítve, helyesebbnek tartaná, ha a hallgatók államvizsga előtt rendes év végi szigorlatokat tennének. Javasolja, hogy az államvizsgákon csak két tárgy' szerepeljen: ideológia és állatorvos-tudományok. Az ilyen típusú vizsga nem terjedne mélyebb részletekbe, inkább az állatorvosi képesítésre való alkalmasságot bírálná el. A vizsgabizottság tagjai ez esetben kizárólag kitűnő gyakorlati és igazgatási szakemberek lennének. Bölcsházy professzor helyteleníti a szülészet és sebészet tantárgyak összekapcsolását. A rossz eredmények okául a lemorzsolódás elleni küzdelmet és a felvételi vizsgák elégtelen szelekcióját említi meg. Véleménye, hogy az államvizsga tárgyak között hét-nyolc nap károsan hat a jelöltek készülésére. Inkább megfelelő lenne egy-két napot vagy egy-két hónapot beiktatni. Urbányi professzor elismeri, hogy úgy a beiskolázás tekintetében, mint az oktatás terén előfordultak hiányosságok. Szerinte az utóbbi évek folyamán oktatási munkánk, felsőbb utasítás folytán, lényegében csak a vizsgákra való előkészítés volt. Államvizsga rendszerünket át kell dolgoznunk. Schwärmer professzor rámutat vizsgarendszerünk oly irányú hiányosságára, hogy a

38