Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez V/2. 1953-1962 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 7. (Budapest, 2003)
Forrásközlés
Addig is, minthogy a Főiskola Élettani Intézete az izotóp laboratóriumi kutatáshoz szükséges műszerek egy részét már megkapta, az Intézet egy' laboratóriumi helyiségét nem nagy költséggel átalakítjuk, hogy begyakorlás céljából a méréstechnikai munka megindulhasson. Ez a megoldás tudományos kutatási célra természetesen nem alkalmas. 342. Budapest, 1957. július 7. Urbányi László ellen elrendelt fegyelmi vizsgálat Iktatószám nélkül A Földművelésügyi Minisztérium által dr. Urbányi László ellen elrendelt fegyelmi vizsgálat során felmerült észrevételek: 1/ Urbányi László ellenforradalmi magatartásának egyik látható jele, hogy okt. 23-tól kezdve nemcsak elhatárolta magát a kommunistáktól, a párttól és a szakszervezettől, de a kommunistákat nem tűrte meg környezetében, és állandóan azokkal volt együtt, akik szószólói és vezetői voltak a Főiskolán lezajlott eseményeknek. A pártvezetöséget és a kommunistákat félreállította, /azokat, ha hozzá akartak menni, nem fogadta/ elnézte, hogy a párthelyiségekbe ellenforradalmi elemek behatoljanak, szekrényeit feltúrják, iratait széthurcolják. Szó nélkül hagyta, hogy a párthelyiségből az udvarra dobálták a párt különféle tárgyait, elégették a nemzetközi kommunista mozgalom vezetőinek arcképeit, zászlóit, és a fára felakasztották Lenin és más elvtársak szobrait. /Ezzel a cselekménnyel Urbányi László lényegében az ellenforradalmi irányzat követeléseinek tett eleget, amikor a pártot és a párt vezetőit, annak tagjait likvidálni hagyta a Főiskolán./ 2/ Hasonló módon foglalt állást Urbányi a szakszervezettel és vezetőivel kapcsolatban is. Az Állatorvosi Főiskola által megválasztott szakszervezeti vezetőket nem ismerte el, sőt kijelentette, hogy a szakszervezetre nincs szükség. Ugyanakkor, amikor az állatorvosok Forradalmi Bizottság[ának] megválasztására került sor a Fővárosi Tanácsnál, akkor oda saját megbízottait elküldte. Mind a két küldött, Kómár Gyula és Guoth János, határozottan kijelentették, hogy ezen az értekezleten Urbányi László utasítására vettek részt. 3/ Urbányi László tudtával dúlták fel a Marxizmus - leninizmus tanszéket is, ahová beköltöztették a Főiskola Forradalmi Diákbizottság tagjait, akik - bár nevet változtatva - nemcsak október és novemberben, az ellenforradalmi napokban voltak a Tanszéken elszállásolva, hanem 1957. február közepéig. Ezek a személyek állandó összeköttetést tartottak Urbányival, az ő utasításait elfogadták, neki tettek működésükről jelentést és zárt ajtók mögött november után még arról beszéltek, hogy azért is szükség van a Marxizmus tanszéken az ő elhelyezésükre, hogy ellenőrizhessék a tanszék dolgozóik és azáltal biztosítsák, hogy ne térjenek vissza. A Marxizmus tanszéket egy szobába szorították be, majd később a Főiskolának egy félre eső részébe telepítették. A Marxizmus tanszék tanáraival a kapcsolatot megszakította. Dr. Pozsonyi Tivadar, a tanszék vezetője egy alkalommal Urbányi tudomására hozta, hogy a tanszéken elszállásolt diákok velük szemben szemtelen és elutasító magatartást tanúsítanak, ő ezt szó nélkül tudomásul vette és nem lépett fel ellene. Urbányi azt a megjegyzést tette a tanszék dolgozóira, hogy fizetésüket megkapják és majd lesz később valahogy. Ugyanakkor október 25-én utasította Tóthnét, a tanszék hivatalsegédjét, hogy a tanszék kulcsait adja le, mert a tanszékre már nincs szükség. Megállapítható az is, hogy a 97
