Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez V/2. 1953-1962 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 7. (Budapest, 2003)
Forrásközlés
Öccsével. Zalán Jenő kandidátussal együtt /Orsz. Állategészségügyi Intézet/ disszidáltak Észak-Amerikába. Egyed Miklós dr. docens a Gyógyszertani Intézetben pártvezetőségi tag. Izraelben van. Borai József kandidátus a Parazitológiai Intézetben volt. Ausztráliában van. Kerékgyártó István adjunktus a Kórbonctani Intézetből felesége unszolására távozott. Angliában van. Eszenyi Márta a Marxizmus-leninizmus tanszék tanársegédje, párttag. A tanszéken nem voltak vele megelégedve. Külön kell foglalkozni Tölgyesy György tud. kutatóval, aki a Belklinikáról távozott januárban. Vegyész, tehetséges és igen szorgalmas, de kalandos természetű ember. Szerelmes volt egy német lányba, akit a budapesti német követségen /Német Demokratikus Köztársaság/ ismert meg [.. .]. Avval a szándékkal lépte át a határt hogy Berlinbe megy, s a lány szüleivel megbeszéli házasságukat. Csak Eszékig jutott két hónapot töltött internálva, majd a hazatelepítő bizottság segítségével hazajött. Úgy látszik megjött az esze. Jelenleg, mint fizetésiden munkatárs tovább dolgozik a Belklinikán, s értékes munkát végez. Érdemes lenne újra alkalmazni. [...]. Hallgatók visszavétele: Az októberi események után 55 hallgató került visszavételre. Közülük 25-öt régebben ki nem elégitő tanulmányi eredmény miatt zártak ki. 30-nak a kizárásában politikai okok is szerepeltek. A visszavételt a főiskolai tanács által választott tanulmányi bizottság bírálta el / dr. Kemény .Armand okt. igazgatóhelyettes, dr. Sályi Gyula egyet, tanár. dr. Csek János docens, az anyagot tárgyalásra Fazekas Árpád tan. oszt. vez. készítette elő. Amikor a bizottság a visszavétel politikai hátterét illetően nem látott tisztán, vagy döntésre nem tartotta magát illetékesnek, az igazgató útján kikérte a szakoktatási főigazgatóság véleményét. „Fekete lista”: pontosan kialakult és kifüggesztett lista nem volt. Ellenben a hallgatók Mócsy igazgatónak okt. 23, d.e. két nevet /Szép Iván és Radó Tibor/ említettek, hogy ezeket nem ldvánják hallgatni, el sem mentek már az órájukra. [...] A párthoz és a párttagokhoz való viszony: Az ellenforradalom alatt a főiskola kommunista dolgozói és oktatói közül tettlegesen senkit sem bántalmaztak, és kommunistákat nem bocsátottak el. A pártvezetőséghez érkezett panaszok /Androvits pártelnök/ és számos párttag meghallgatása alapján a bizottság megállapította, hogy az ellenforradalom első napjaitól kezdve érezhető volt egyes kommunista vezetők és párttagok félreállítása. Ilyen tények a következők: [...] A kommunistákkal szembeni elutasító magatartást mutatja az is, hogy a decemberi rendes jutalmazások során - amikor már világos volt, hogy az országban ellenforradalom volt - az igazgató javaslatára a „forradalom alatt kiváló magatartást,, tanúsítás címén 1000-1000 Ft. jutalmat kap pl. Tary Mária és Guoth János. Ezzel szemben az önfeláldozó munkát végző kommunistákról, akik a legélesebb sztrájkhullám idején az utca sértegetéseinek kitéve dolgoztak az egyik kollégium tetőzetének a helyreállításán, amikor ezt a munkát a fizikai dolgozók és a hallgatók megtagadták, még elismerő szava sincs az igazgatónak. Sági volt parttttkár és Rónay Géza tanársegéd lakásügyét, Horváth Zoltán adjunktus kinevezési ügyét az akkori bizottságok, illetve az igazgatóság vontatottan intézte el. Rónay addigi szobáját Harka Ödön forr. diákbizottsági elnök és Jakab Rezső kapták meg. Amint azt Androvits pártelnök elmondotta, Guoth Jánostól kiszabadulása után úgy értesült, hogy Guothnak Urbányi azt mondta, hogy az ő és Tary' Mária letartóztatása a párt javaslatára történt, s hogy' a fegyelmi vizsgálatot is a párt javaslatára indították meg. Ugyanakkor Urbányi egy általa összehívott gyűlésen a volt állatorvos párttagok előtt a Főiskola pártszervezetének vezetőiről olvan véleményeket nyilvánított, amelyek alkalmasak lehettek intrikák és rágalmak elindítására. Hogy ilyen áldatlan állapotok alakultak ki, annak az az oka, hogy 88
