Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez V/2. 1953-1962 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 7. (Budapest, 2003)
Forrásközlés
kaphat. Aki a második javítóvizsgán sem felelt meg minden tárgyból, állatorvosi oklevelet szintén nem nyerhet. Ezeknek, valamint az előző bekezdésben említetteknek az addig végzett tanulmányaikról és vizsgaeredményeikről igazolást kell adni, mely igazolás felcseri működésre jogosít. 10/ Az államvizsgát bizottság előtt kell letenni. A bizottság legalább négy tagból áll. A földművelésügyi miniszter a Főiskola igazgatójának javaslata alapján kinevezi a bizottságok elnökeit és jóváhagyja az igazgató által kinevezendő tagokat. Az ál lám vizsgatárgyak vizsgáztatóit és helyetteseit az illetékes tanszékvezető javaslata alapján az igazgató nevezi ki. 11/ Az államvizsgázók részére 1955. szeptember 15-e után ösztöndíj semmiféle címen nem fizethető. 12/ Az említett rendelkezéseken túlmenően a szakoktatási intézmények főigazgatósága vezetőjének a minisztertanács 103222/1952. /IX. 27./ Mth. értelmében kiadott B-59/1954. sz. utasításának rendelkezései irányadók. Dr. Kiss Albert igazgató, [ld még 275, 295.] 296. Budapest, 1955. január 31. Észrevételek a továbbképzésről írt minisztériumi utasítás-tervezetéhez Iktatószám nélkül Az állatorvos-továbbképzés jelenlegi helyzete. Az állatorvosok továbbképzése már évtizedek óta folyik, mégpedig két irányban. A továbbképzés egyik módja a főiskolán tartott továbbképző tanfolyamok voltak, amelyek - a felszabadulás utáni kb. 8 éves szünettől eltekintve - jelenleg is folynak. A továbbképzés másik módja volt a megyék székhelyem tartott továbbképző előadások, viták és bemutatások. Ezeket évtizedeken át a Magyar Országos Állatorvos Egyesület, majd pedig a szakszervezet rendezte. Az előadók túlnyomó része a főiskoláról került ki. Ezekhez csatlakoztak azok az előadások, amelyeket csaknem minden évben a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlése keretében tartottak, továbbá azok az ankétok, amelyeket a szakszervezet rendezett aktuális kérdésekről. Az előadások és ankétok tárgya nemcsak új anyag ismertetése volt, hanem az ismert anyagnak új szempontok szerinti összefoglalása. Ettől nem lenne jó eltérni. A mezőgazdaságban is jelenleg elsősorban arra van szükség, hogy amit már régen, és jól tudtak csinálni, legalább azt csinálják meg. Egyedül evvel a módszerrel meg lehetne szüntetni azt a szégyenletes állapotot, hogy mezőgazdasági termelésünk 1/3 része annak, ami volt, és 'A része annak, ami lehetne. A sokévi tapasztalat szerint nálunk a továbbképzés legeredményesebb formája a megyeszékhelyeken, kivételesen a megye egyéb helyén tartott vidéki szakülések /ankétok/ voltak, mert ezeken egy éven belül minden állatorvos többször is részesült egy-egy fontos és aktuális körből továbbképzésben. A Budapesten tartott továbbképző tanfolyamokon viszont, azok bármilyen jó és bőséges megszervezése esetén életük folyamán csak az állatorvosok egy része vehet részt. A továbbképzés irányítását jelenleg teljes egészében a Főiskola vette át. s a küldött tervezet értelmében a január 31-i kari ülésén második igazgatóhelyettesül, aki a továbbképzés ügyeit intézi, Gyarmati Dezső dr. egyetemi tanárt, az állatorvos-tudományok 53
