Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez V/2. 1953-1962 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 7. (Budapest, 2003)
Forrásközlés
363. Budapest, 1958. január 7. Az Állatorvos-tudományi Főiskola doktori szabályzata 856-4/1958. / < I. Általános rendelkezések. 1. §. Az Állatorvos-tudományi Főiskola jogosult a doktori fokozat elnyeréséhez szükséges feltételekkel rendelkező jelölteket tudományos értekezés /disszertáció/ és szigorú szóbeli vizsgálat /rigorosum/ alapján állatorvos doktorrá /Doctor medicináé veterinariae/ avatni. 2. §. Doktori vizsgára bocsáthatók: 1/ Az Állatorvos-tudományi Főiskolán, valamint az ahhoz hasonló jelleggel korábban működött felsőoktatási intézményben 1950. december 31.-ig bezárólag végzett okleveles állatorvosok; 2/ külföldi állatorvosi egyetemen, vagy főiskolán 1950. december 31-ig bezárólag állatorvosi oklevelet szerzett magyar honos személyek, ha oklevelüket az Állatorvos-tudományi Főiskola, vagy ahhoz hasonló jelleggel korábban működött felsőoktatási intézmény honosította; 3/ külföldi állatorvosi egyetemen, vagy főiskolán, állatorvosi oklevelet szerzett idegen állampolgárok /állatorvosi oklevelük honosítása nélkül/. 3.§. Magyar honosnak külföldön szerzett állatorvos doktori oklevele az Állatorvos-tudományi Főiskolán a honosítási szabályzat szerint honosítható /III. fejezet/. 4.§. A doktori szigorlat három tárgyból áll: azok közül egy fő-, kettő melléktárgy. A tárgyakat a jelölt az 5. §.-ban felsorolt szakokból szabadon választhatja. 5.§. A doktori szigorlat tárgyai a következők lehetnek: anatómia, fejlődéstan, szövettan, élettan, gyógyszertan, általános kórtan. kórbonctan, parazitológia, bakteriológia, járványtan, sebészet, szemészet, szülészet, belorvostan, állattenyésztéstan, húshigiéne, tejhigiéne, törvényszéki állatorvostan. 6.§. A doktori szigorlat alapja a doktori értekezés /dissertatio/. Értekezésül csakis az állatorvosi tudományok valamely szakába vágó olyan tudományos értékű dolgozat fogadható el, amelyet még semminemű egyetemi, vagy főiskolai vizsgálatra nem nyújtottak be, s amely önálló kutatásokra, gyakorlati megfigyelésekre, vagy a gyakorlatból merített tanulmányokra támaszkodó eredeti megállapításokat tartalmaz. A jelöltnek értekezésében fel kell sorolnia valamennyi forrást, amelyet a kidolgozásban felhasznált, és pontosan meg kell jelölnie azt a tudományos intézetet, ahol esetleg az értekezését készitette. A doktori értekezés tárgyát a szóbeli szigorlatra kijelölt főtárgy valamelyikéből kell választani. II. Különös rendelkezések. 7.§. A doktori fokozat elnyerésére irányuló, kellően felszerelt folyamodványt az Állatorvos-tudományi Főiskola igazgatójához kell benyújtani. A folyamodványban pontosan meg kell jelölni a választott tárgycsoportosítást. A folyamodványhoz mellékelni kell: a/ ha rendelkezésre áll, a születési anyakönyvi kivonatot [...], b/ rövid életrajzot [...], c/ állatorvosi oklevelet, d/ a magyar nyelven írt doktori értekezésnek 3 gépírásos, kefelevonatos, vagy nyomtatott példányát, e/ esetleg a végzett tanulmányok menetére és sikerére, valamint a gyakorlati működésre vonatkozó és általában a kérvény támogatására szolgáló egyéb iratokat, f7 írásbeli nyilatkozatot arról, hogy a folyamodó a benyújtott doktori értekezést maga készítette, megnevezve azt, aki esetleg irányította, vagy segítette, g/ és egyéb olyan okmányokat, amelyeknek csatolását esetleg később kiadásra kerülő rendelkezések kötelezővé teszik. 8.§. Idegen állampolgár, aki külföldön szerezte meg az állatorvosi oklevelet, csak abban az esetben bocsátható doktori vizsgálatra, ha állatorvosi oklevelét olyan egyetemi, vagy főiskolai tanulmányok alapján szerezte, amelyek időtartam, tantárgyak, vizsgák és szigorlatok tekintetében általánosságban megegyeznek az Állatorvos-tudományi Főiskola, vagy ahhoz hasonló 122
