Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez V/l. (1945) 1946-1952 - A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának Kiadványai 7. (Budapest, 2002)
Bevezetés
ez az év bizonyos tekintetben a decentralizáció éve lett. Nemcsak a testnevelési tanszékek felügyeletét, a diákszállók irányitását kapták vissza az intézmények [227, 228], hanem egyes vezetők kinevezésének jogkörét is [223], Végül a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának 97/1952. sz. rendeletével kis szakegyetemek alakultak, amelyeknek létjogosultságát ma már sokan megkérdőjelezik. Az állatorvos-tudományi felsőoktatás számára azonban ez a rendelkezés végre meghozta az intézmény önállóságát egyetemi jellegű főiskolai rangban [232], A vitás kérdések elrendezése 1952. év novemberében befejeződött [241], „A korábbi időszakra visszatekintve és a későbbi sikereket és fejlődést már ismerve elmondható, hogy az állatorvos-képzés szempontjából legszerencsésebbnek és leghasznosabbnak az önálló intézményi forma bizonyult. ” (Szögi, 1985.) A szerkesztésről Az V/l. kötetben egy-két a későbbiek miatt fontos 1945-ben keletkezett szöveg kivételével 1946-1952. decemberéig 243 sorszámozott iratcímet találunk. Az egyes címek alatt több esetben *-gal elkülönítve olvashatjuk a szorosan összefüggő dokumentumokat (válaszokat). Ténylegesen tehát 277 egységet tár fel a kötet, amelyek között főként az intézménynek - mint iratképzö szénnek - az egyedi iratai szerepelnek. A tanácsülési jegyzőkönyvek a korábbiaknál kisebb számban és jelentős kihagyásokkal kaptak helyet, mivel az egész agrároktatás problémakörét tartalmazzák, állatorvosi vonatkozásban szűkén fogalmaznak. Nem mondhattunk le a főhatóságoktól (Földművelésügyi Minisztérium. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium) a Karra érkező legjellemzőbb dokumentumok közléséről sem. mert azok híven tükrözik a kor oktatáspolitikáját. Ugyanakkor a terjedelmi korlátok nem tették lehetővé, hogy más levéltárak állatorvos-tudományi oktatásra vonatkozó iratait e-helyütt tegyük közzé. A forrásokat részletesen felsorolta Szögi László az egyetemi levéltárat bemutató repertóriumában. (Szögi, 1985) Az iratok között ..különleges adatot tartalmazó leírás nem található. A kötet összeállításának módját meghatározta, hogy egy szerkesztési hagyományokkal rendelkező sorozat legutóbbi tagja, tehát felépítése csak igen kis mértékben, főként a nagy terjedelem miatt változott. .Az egyes iratokat folyamatos sorszám jelöli, amelyet a keletkezés helye és időpontjának megjelölése követ. A rendezés alapja a keletkezés dátuma volt. A fejregeszták után található az eredeti iktatószám, amely egyben a forrás helyére utal. Iktatószám hiányában a dokumentumok az időrendben megfelelő helyükön szerepelnek, többnyire így lelhetők fel az Állatorvos-tudományi Egyetem Levéltárában is (az ereden források kutatásához elengedhetetlen a repertórium használata). Ha egy' tematikailag lazán összefüggő iratcsoport más-más időpontban keletkezett elemekből áll, a szöveg után közvetlenül „lásd még” utaló jelzi a további elemeket. Olyan esetekben, amikor az irat tartalmának közvetlen következményeire adat található az irattárban, lábjegyzetben közli kötetünk. A szövegek fogalmazása hű maradt az eredeti iratokhoz, azonban a terjedelmi korlátok miatt nem követik a formájukat (pl. bekezdések). Leíráskor a mai helyesírás szabályait * 3 :í. m. 19. p. 3 1992. évi LXin. Törvény 2.§ (2). 8
