Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez II. 1817-1849 - Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának kiadványai 4. (Budapest, 1990)

Forrásközlés

74 az Orvosi-Sebészeti Tanulmányok igazgatója arra kijelöl, hogy a kovácsmúhely működéséből befolyt pénzeket elszá­molja. Feltételezve azt, hogy a "tankovács" jó és szor­galmas munkája mellett a Királyi Egyetem által rendelke­zésére bocsátott anyagokkal és szerszámokkal a legokosab­ban bánik, hogy ezáltal is az Intézet jóhírét és tekin­télyét a lehetőséghez képest emelje és az Intézet iránti bizalmat a közönségnél megalapozza. A patkolás taxáját évente az Intézet igazgatójának benyújtott részletes és megindokolt javaslatban terjessze elő, hiszen a Nagyságos Akadémiai Magisztrátus állapítja meg a taxát, ha u.is meg kell változtatni azt, hogy ily módon a Nagyságos Akadé­miai Magisztrátustól a szükséges döntést megkapja. Az ér­vényes taxát minden alkalommal tabella-formájában le kell írni, majd miután a prefektus aláírta, mind a kovácsmű- helyben, mind a patkolószínben ki kell függeszteni. 12. Az magától értetődik, hogy köteles az általa használt, de az Intézet tulajdonát képező szerszámokat, modelleket, anyagokat stb. stb. a létező leltáraknak és katalógusok­nak megfelelő jó állapotban, rendesen megőrizni. Az eset­leg újonnan odakerülő darabokat azonnal a megfelelő folyó­számok alatt a katalógusba fel kell vennie. így ha a jegy­zésekbe felvett valamely darab használhatatlanná válnék, vagy éppenséggel elvesznék, akkor neki ezt azonnal jelen­tenie kell a prefektusnak, aki majd ezután intézkedik. 13. Egyetlen célja, mint az állam jó és hűséges szolgájának - csakis az lehet, hogy az Intézet jóhírét növelje, gyarapo­dását elősegítse. Ennek a célnak minden magán szempontot rendeljen alá, még akkor is, ha ez az ő egyéni előnyeinek feláldozásával járna is. Ö, mint közszolgálatban álló egyén minden erejével, teljes tudásával és képességével köteles annak a szakmának a szolgálatára, amelynek elkötelezte ma­gát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom