Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez II. 1817-1849 - Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának kiadványai 4. (Budapest, 1990)

Forrásközlés

71

3. Mint az Intézet "tankovácsa" hivatásának megfelelően a pat- kolásnak elméletét a vele kapcsolatban közlendő tudnivalókkal együtt(a pata teljes anatómiájának, ugyancsak a ló,

a szamár, az öszvér, sőt még az ökör anatómiájának ismertetésétől kezdve, mik az illető állat egészséges lábára felverendő jó patkóval szemben támasztott követelmények, milyennek kell lenni az ökör lábára felverendő patkónak) meg kell magyaráznia. Ezenkívül be kell mutatnia a vas különféle válfajait, a különböző országokban szokásos módszereket is. Rá kell mutatnia egyidejűleg ezeknek a módszereknek az előnyeire és hátrányaira. Meg kell tudnia magyarázni a változások okait is, hivatkozással a talajra és más helyi viszonyokra. Rá kell mutatnia arra, hogy mi az oka annak, hogy ebben az Intézetben alkalmazott patkolási mód épp erre a vidékra nézve a legcélszerűbbnek tűnik. Végezetül az állat patájának különféle károsodásairól és betegségeiről is szólnia kell, az ezzel kapcsolatban szükséges, a gyógyulást vagy legalább is a javulást elősegítő gyógypatko- lásról, s ebben a vonatkozásban az orvosi eljárásmódokról is beszélnie kell. Az ilyen paták és patkók bemutatásával - az Intézet gy jteményéből - érzékeltetni kell a-hallgatókkal a fenti tudnivalókat.

4. A professzor közvetlen felügyelete alatt kell neki a kurzuson részt vevő kovácsok számára a patkolás gyakorlatát vezetni. Ennélfogva a kurzus hallgatóinak az előírt órákban és napokban nemcsak a patkó felverését kell tanítania, hanem a patkó elkészítését, a patkószeg kikovácsolását az elfogadott legjobb módszer szerint kell előadnia. Azokról

a hallgatókról, akik hanyagok, lusták, munkájukban ügyetlenek, sőt talán még az órákat is elhanyagolják, külön jegyzéket kell vezetnie, ezt a jegyzéket pedig a profesz- szornak, ha nem is naponta, de legalább is hetente át kell